az avarok őse, l. Avarok és Magor.
olasz jogtudós, l. Baldus.
l. Hucbald.
l. Uelle.
Péter, szerb szobrász, szül. Belgrádban 1852 ápr. 29. Tanult Münchenben és Rómában. Rómában két ezüstérmet és az 1889-iki párisi világkiállításon két művével (a Pincemester szerzetes és az Odaliszk) bronzérmet nyert. A belgrádi nemzeti muzeumban levő szobrai: A hazáért (szoborcsoportozat), Horvátovics tábornok mellszobra, A tengerparti férfi és nő, Karadsics Vuk mellszobra; a közoktási minisztériumban: Karadsics nagy szobra; a nemzeti szinházban Mihály fejedelem nagy szobra; a Szent-Száva-épületben a Sas; a dísztéren Gavrilovics és Danicsics nagy mellszobrai; a király palotában: a Cigánynő, Obradovics, Nyegus, Natália és Artemis mellszobrai.
Ágoston, német romanista, szül. Hannoverben 1833 nov. 18. Tanulmányait Göttingában és Berlinben végezte a jogi fakultáson. 1854. hannoveri igazságügyi szolgálatba lépett. 1857. magántanár lett a göttingai egyetemen a római jogból; 1862. rendkivüli, 1865. rendes tanár lett Marburgban; 1871. a porosz urakháza tagja; 1886. pedig titkos igazságügyi tanácsos. Számos értekezésen kivül megjelent tőle: Über den Satz: ipso jure compensatur (Göttinga 1858); Die Lehre von den untheibaren Obligationen (Hannover 1862); Grundriss zu Vorlesungen über die Geschichte des röm. Privatrechtes (Marburg 1881, 2. kiad.); Über Recht und Billigkeit (Hamburg 1887); Die Interdikte des röm. Rechts (Erlangen 1889-93, 4. rész).
az ugyanily nevü járás székhelye Jaen spanyol tartomány közepén, Baezától K-re, a Guadalquivir és Guadalimar között, a hosszukás és termékeny Loma (magaslat) de Ubedán, (1887) 18,713 lak., bőr-, szappan-, gyapju- és agyagedénykészítéssel, keresett lovak tenyésztésével, gabona-, bor-, füge- és olajkereskedéssel; széles utcákkal; gót templommal és egy régi, részben ép erősséggel, amelyen több mint 20 torony látható.
(lat.) a. m. hol, ahol; ubi bene, ibi patria, latin közmondás, a. m. ott van a hazánk, ahol jó dolgunk van.
ókori germán néptörzs, mely a Rajna jobb partján lakott, a Lahn folyótól egészen a mai Köln területéig. Julius Caesarral jó viszonyban voltak, amiért aztán a többi germánok gyülölték őket. Augustus a Rajna bal partjára telepítette őket. Fővárosuk, az Oppidum Ubiorum, később Colonia Agrippina lett; most Köln. Többi telepeik közül említedők: Antunnacum (most Andernach), Bonna (Bonn), Juliacum (Jülich), Novaesium (Neuss) és Rigomagus (Remegen).
(lat.) a. m. mindenütt jelenvalóság, e szóval fejezi ki Luther azon általa felállított és az egész evangelikus egyház által elfogadott és vallott hittani nézetet, hogy Krisztus mind isteni mind emberi természeténél fogva mindenütt jelenvaló és igy méltán mondható, hogy teste és vére jelen van az úrvacsorai kenyérben és borban. Az u. n. abszolut U.-tól megkülönbözetik a hipotetikus U.-t, v. multi praesentia-t, melynek értelmében Krisztusnak megvan az a tulajdonsága, hogy a térben mindenütt jelen lehet, sőt egyszerre több helyen is. Az abszolut U.-t Brenz János württembergi teologus védte, a multi praesentia tana pedig a szász teologusoknál akadt képviselőkre.