Miklós, szinész, szül. Tisza-Abádon (Heves) 1790., megh. 1864. Debrecenben végezte a kollégiumot, azután papi pályára készült. 1810. lépett először szinpadra s aztán szülei ellenzése dacára kezébe vette a szinészi vándorbotot. Peste 1815. jött, hol Lánggal együtt igazgatott egy társaságot, amely a rondellában játszott. Később a kolozsvári szinház igazgatójává választottá, amikor is megalkotá az első magyar operatársaságot s a legelső magyar dalművet, Béla futását is ő iratta meg Ruzicska (l. o.) karmesterrel. 1827. Pesten is vendégszerepelt társulatával, a városi német szinházban. 1835. a budai játékszin, majd 1838-ban a pesti nemzeti szinház tagja lett, hol 1858 jun. 14. ülte meg ötvenéves szinészi jubileumát. 1812. vette nőül Juhász Julia debreceni szinésznőt. V. ö. Vas Gereben, A magyar nemzet napszámosai.
azelőtt a székely székek egyike, melynek területe 2603 km2, lakóinak száma (1870) 98,224 volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. az egész széket Keresztur- és Bondóc-székekkel együtt az újonnan alakított Udvarhely vármegyébe kebelezte be.
l. Palotahölgy.
1. kisközség Szatmár vármegye szatmári j.-ban, (1891) 1671 oláh és magyar lak. Vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. U., nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 1596 német és magyar lak. - 3. Bihar-U., nagyközség Bihar vármegye tordai j.-ban, (1891) 3744 magyar lak., posta- és telefonhivatallal, postatkarékpénztárral.
azon kifejezések és mondatszerkezetek összessége, melyekkel tiszteletet, megalázkodást stb. efféléket nyilvánítunk. Ilyenek különösen a megszólítások (l. o.) és üdvözlés (l. o.) változatos formái. Érdekesen irt az U.-ról Jhering (Der Zweck im Recht c. könyvében) s magyarul Thewrewk Emil (a Magyar Nyelvőrben 1897).
már az ó-korban is előforduló olyan személyek, kiknek feladatuk volt a nagy urakat, különösen lakoma alatt és után, tréfáikkal szórakoztatni. Rendesen kiváltságos joguk volt kényesebb és urukat, királyukat érintő témákat is érinteni, sőt néha ízléstelen módon tárgyalni. Ennek néha megvolt a maga előnye, mert egy sikerült tréfával jó kedvre hangolva uralkodóját, olyan tárgyak felé irányíthatta annak figyelmét, melye más udvari embernek említeni is tilos volt. Némely U. szellemessége nemcsak uralkodója szivében, de a történelem lapjain is helyet biztosított magának. Igy p. Triboulet és utóda Brusquet I. Ferenc francia király udvarában, azután ugyanazon időben Bölcs Frigyes szász választó fejedelem udvarában Klaus Narr, kinek bohóságai több kötetben meg is jelentek. Egyes főúri házaknál még a mult, sőt a jelen században is tartottak bohócokat. Igy p. Szigligeti Ede A dráma és válfajai c. munkájában (Budapest 1877, 447. old.) elmondja, hogy gyermekkorában még látta a nagyváradi prépost grófnak udvari bohócát. A hagyomány sokat mesél Mátyás király, Apafi Mihály és Stibor vajda (Beckó nevü) udvari bohócáról. Ha a róluk keringő mondák nem is volnának hitelesek, eléggé bizonyítják kihatásukat koruk szellemi életére, mely megörökíté emléküket. V. ö. Flögel, Geschichte der Hofnarren (Liegnitz 1789); Ebeling, Die Kahlenberger, zur Geschichte der Hofnarren (Berlin 1890); Nick, Die Hof- und Volksnarren (2 köt., Stuttgart 1861).
(ném. Hoffurier), alsóbb rendü udvari hivatalnok.
az udvari körökben előforduló halálozások esetére az etikett a különböző körülményekhez képest a gyászolásnak is különböző nemeit állapította meg. Hogy a gyászoknak melyik neme (mély, egész és fél gyász) és melyik mennyi időtartamra viseltessék, azt esetről-esetre a főudvarmester szabja meg és tudatja az udvar köréhez tartozókkal. Ünnepélyek s szinházi előadások látogatása a gyász alatt tiltva van, de legfelsőbb rendeletre vagy engedéllyel a gyász bizonyos napokra, melyeknek ünnepi jelentőségük van, letehető. L. még Szertartás.
l. Hadi tanács.
(Jus Curiae), a középkori Németországban a földbirtokos és jobbágyai, valamint a jobbágyok közti jogviszonyokat szabályozó jogszabályoknak foglalatja.