l. Főudvarmester és Udvar.
l. Marsal és Udvar.
1. kisközség Nyitra vármegye galgóci j.-ban, (1891) 1394 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. U., kisközség Zala vármegye zalaszentgróti j.-ban, (1898) 1045 magyar lak.
(udvornici), a rabszolgák és szabadok közt mintegy középütt álló szolgák, kik a királyi jószágokban vagy egyes papi jószágokon teljesítettek szolgálatokat.
l. Udvar.
l. Udvar.
v. Wallis, 1887 óta francia szigetcsoport a Nagy-oceánban, a Szamoa-szigetektől Ny-ra, a D. sz. 13° és Ny. h. 176° alatt, 96 km2 területtel, mintegy 5000 lak., akik nagyon hasonlítanak a Tonga-szigetiekhez. A fő sziget Uea (60 km2 ter.) vulkáni eredetü; három erdős hegysor húzódik át rajta; a krátertölcséreket részben tavak töltik meg; földjében különösen a kávé- és pamutcserje terem meg. A többi kis korallszigeteken a kókuszdió a fő termék. Ueán van a főhely, Matautu, jó kikötővel. A szigetcsoport Új-Kaledonia kormányzója alatt áll. 1767. Wallis fedezte föl és 1837. térítették lakóit a keresztény vallásra.
(hueba), gabonamérték Tripoliszban = 107,3 liter.
a Kongónak 2500 km. hosszu jobboldali mellékfolyója, amelyet felső részében Makua, középső részében Mobangi és Ubangi néven ismernek. Az Albert-tótól ÉNy-ra az É. sz. 2° 30' alatt, 1300 m.-nyi magasban Kibali néven ered, fölveszi balról a Bomokandit, jobbról az Uerrét, Mbomut, Kottót stb. Az É. sz. 5° 7' és K. h. 20° alatt DNy-nak, majd D-nek fordul és Lirranga, vagyis Laánál torkollik. Májusban kezd áradni; szept. és októberben legmagasabb a vizállása. Kis gőzösök által 1100 km.-nyi hosszuságban hajózható. Az U.-t 1870. Schweinfurth fedezte föl a monbuttuk országában; miként későbben Junker, ő is a Sari felső folyásának tartotta. Vizkörnyékének felderítésére sokat tettek: Junker 1882. és 1883., Bohndorff 1876-78., Lupton 1882., Gele és Roget 1890., de la Kethulle 1891-94. és Maistre 1892.
ókori város Egyiptomban, l. Téba.