Jakutszk orosz-szibériai kerülethez tartozó szigetcsoport az Északi-jeges-tengerben, a Jana és Indigirka torkolata közti vidéktől É-ra, az É. sz. 73 és 76°-a közt; összesen mintegy 25,000 km2 ter. A szigetcsoportban a nagyobbak: Új-Szibéria (2315 km2 ter.) K-en, Faddejev- vagy Tádé-sziget (2578) középen, a Kotelnij-vagy Üst-sziget (10,814) Ny-on és a Lyahov-féle szigetek DNy-on, a Szvjatoj-szorossal szemben. Mindezen szigetek sziklásak, lakatlanok; csak időnként keresik föl, hogy rajtuk halásszanak vagy hogy az ott található antidiluviális állatok (mammut, rinocerosz, bivaly stb.) csontjait és fogait összeszedjék. A Lyahov-féle szigeteket 1770-73. Lyahov orosz kereskedő fedezte föl. További kutatásokat ejtettek még a szigetcsoportban: Szannikov (1805-11), Hedenström (1809-1811), Anjou és Iljin (1822), Bunge és Toll báró (1885-87).
l. Biblia.
l. Csecsemő és Gyermek.
(Neustift), kisközség Sopron vármegye nagymartoni j.-ban, (1891) 929 német lak. Ú. a Rozália-hegység lejtőin terül el, kiterjedt gesztenyései vannak és hozzátartozik a Rozália-kápolna (746 m.), mely kedvelt kirándulóhely.
(Gödörfő-Ú., Neustift), kisközség Vas vármegye németújvári j.-ban, (1891) 1163 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Fogaras vidékének XIV. sz.-beli neve, l. Fogaras.
l. Biblia.
e néven feltörött rétek és legelők értetnek. A törés maga a telkesítésnek egy neme, melynek segélyével rét- és legelőterületek szántófölddé alakíttatnak át. Ez az átalakítás okszerüen ugy történik, hogy a régi gyep először lehető sekélyen meghántatik s lehengereztetik, hogy mielőbb elkorhadjon; mihelyt ez bekövetkezett, középmély szántással aláboríttatik az elkorhadt gyep. Ezen forgató szántás késő ősszel adandó, hogy a felszinre hozott nyers föld télen át megszelidüljön. Jó erőben levő Ú.-t gyakran évtizedeken át nem kell trágyázni, de silányabb talaju Ú.-ek mielőbb rendszeres trágyázásban részesítendők, különben rövid idő alatt kimerülnek.
1. nagyközség Torontál vármegye csenei járásában, (1891) 1885 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Ú., l. Abaújvár. - 3. Liptó-Ú. (l. o.). - 4. Szamos-Ú. (l. o.). - 5. Maros-Ú. (l. o.). - 6. Német-Ú. (Güssing), kisközség Vas vármegye németújvári j.-ban, (1891) 2203 német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, takarékénztárral, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A község fölé emelkedő meredek sziklás hegyet Német-Ú. hires vára (l. az ábrát) koronázza; az első várat Wolfer és Hedrik testvérek építék a XII. sz. elején, amidőn Magyarországba bevándorolván, a Guizin vagy Küsszin (a német Güssing név első formája) hegy vidékét adományul nyerték. Wolfer, ki 1157-ben bencésrendü kolostort alapított itt, a hires Németújváriak (vagy Kőszegiek [l. o] őse lett. A Németújváriak azonban nem soká birták, mert IV. Béla magához váltá és 1263. a régi vár helyett újat építtetett, mely Novum castrum Kyzin név alatt említtetik. I. Károly óta (1326) ismét királyi vár volt, majd utóbb I. Lajos alatt. Zsigmond király 1426 körül lévai Cseh László macsói bánnak, majd Mátyás király 1459. Ujlaky Miklós erdélyi vajdának adományozta. Az Ujlaky-család kihaltával II. Lajos 1524. Batthyány Ferenc grófnak ajándékozta. Ma is a Batthyány-család birja. A hatalmas vár nagy része, nevezetesen a vártemplom és a vártorony ma is ép; belsejében gazdag fegyvertár és becses régiségek vannak, továbbá a Batthyány-család sírboltja. A vár többi része romokban hever.
[ÁBRA] Német-Újvár a XVI. században.
község, l. Avas-Ujváros és Balmaz-Újváros.