(dominante), a harmoniában igy nevezik először azt a hangnemet, mely minden alaphang skálájának a felötödére esik, pl. a kemény vagy lágy C hangnemnek U. hangneme a kemény G, a G -nek a D s igy tovább; másodszor igy nevezik azt a hangközt, melyet minden skálában a kisheted alkot, p. kemény C-skálában a c-bé kisheted hangköz, s végül igy nevezik azt a hangzatot, amely a kemény hármas hangjai és a kisheted-hangközből van összetéve, p. g-h, d, f, mely a C. hangnem U.-ja, vagy p. f-á, c, es, amely a B hangnem U. hetes hangzata. A U. heted hangköz általában mint a legtöbb harmoniának lényeges zöngéje, a legfontosabb szerepet játssza az egész nyugateurópai rendszerben.
igy nevezik néha a finn-ugor vagy ugor nyelveket; ma többnyire a finn-ugor s a velük távolabbi rokon szamojéd nyelvek közös neve. L. Ugor nyelvek.
(ásv.), rostos amfibol, mely augitból keletkezett szövetének átalakulása folytán, tehát pszeudomorfózis. Az Urál u. n. U. porfirjában ismerték meg legelőször, innen a név. Találni némely tiroli meg norvégiai dioritban, diabaszban és egyéb kőzetben is.
v. fejedelmi magánjog. L. Házi törvények.
1. terület Orosz-Közép-Ázsia Ny-i részében, Szamara, Orenburg, Turgaj-vidék az Aral-tó, Transzkaspia, a Kaspi-tenger és Asztrakán közt, 360,437 km2 ter., (1889) 569,552 lak. U. halmos és termékeny steppe-vidék, amely déli részében a Fekete-tenger felszinénél mélyebben fekszik és itt sót-homokos talaju. K-i részén az Urál végső ágai és a Mugodsar hegység emelkedik. Fő folyója az Urál, kisebb az Emba. A tavak 3857 km2 területet foglalnak el. Az éghajlat erősen kontinentális és száraz. A lakosok kirgizek (450,000), oroszok (105,000), tatárok, kalmukok, baskirok. Vallásra nézve nagyobbára mohammedánusok (76,4%), azután orosz ortodoxok (12,9%), raszkolnikok (10,5%) stb. A fő foglalkozás az állattenyésztés és halászat. 1889. volt 388,800 ló, 370,700 szarvasmarha, 2 millió juh, 157,000 teve. Az ipartelepek faggyuolvasztók, téglaégetők, bőrcserzők, malmok stb., összesen 800,000 rubel értékü árutermeléssel. Járásai: Emba, Gurjev, Kalmükovszk s U. - 2. U., az ugyanily nevü terület és járás székhelye a Csegan és Urál összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 27,393 lak., akik nagyobbára oroszok, faggyuolvasztóval, bőrcserzéssel, téglaégetőkkel, két országos vásárral.
(uranium), kevéssé elterjedt kémiai elem, mely vegyületeiben többnyire mint hatvegyértékü gyök szerepel; kémiai jele U; atomsúlya 239,4. Az elemet Klaproth fedezte fel 1789. és Peligot állította elő 1840. Legfontosabb érce az uranit U3O8. Előállítása klorvegyületéből (az uranokloridból, UCl4) nátriummal való redukció útján történik. Az urán az acélnál lágyabb, de nem kalapálható fehér szinü fém; fs. 18,4-18,7. A poralaku urán a levegőn v. klórgázban hevítve elég; első esetben uránoxiduloxid, utóbbi esetben pedig uranoklorid UCl4 képződik belőle; sósavban már hidegen, hígított kénsavban pedig a melegítéskor hidrogén fejlődése közben feloldódik. Fontosabb vegyületei: 1. Uranooxid UO2, barna szinü por, mely salétromsavban és koncentrált kénsavban melegítéskor feloldódik. Gyenge bázis, sói közül több ismeretes. 2. Urántrioxid UO3, sárga por, mely egy molekula viz felvétele által uránsavvá (UO2(OH)2 lesz. Az uránsav kétbázisu sav, amelynek sói, az uranátok, jobbára mind ismeretesek. 3. Uranil vegyületekben a kétvegyértékü uranilgyök (UO2) fordul elő; ilyenek p. uranilbromid UO2Br2, uranilszulfid UO2S, uranilnitrát UO2(NO3)2 + 6 H2O, mely az urántrioxidnak salétromsavban való feloldása útján készül és amelyet térfogatos elemzésben használnak. Az uránnak oxigénvegyületeit, főleg pedig az uranátok közül a nátriumdiuranátot Na2U2O7 + 6H2O (uránsárga) az üvegnek sárga-zöldre való megfestésére használják.
gyüjtőnév, melyen különösen a következő uránfoszfátok és uránarzenátok értendők: autunit (mészuranit), torbernit (rézuranit), trögerit (arzénsavas urán), zeunerit (arzénsavas rézurán).
(lat. Angelus Domini), neve a katolikus egyházban hajnalban, délben és este szokásos imádságnak a Fiuisten megtestesülésének emlékére, melynek végzésére harangszóval jel adatik. Áll három antifonából és három Üdvözlégy Máriából, vers és feleletből és egy imából, amelyhez este a megholtakért egy Miatyánk és egy Üdvözlégy Mária csatoltatik. XIII. Benedek 1724 szept. 14. búcsuval látta el. A husvéti időben a Regina coeli foglalja el a helyét. L. még Angelus.
1. Aphrodite (l. o.) istenasszony egyik mellékneve, a tiszta eszményi szerelem képviselője. - 2. U., a muzsák (l. o.) egyike, a csillagászat nemtője, akit ugy ábrázolnak, hogy egyik kezében földtekét tart, a másik kezében pedig egy pálcikát, mellyel amarra mutat.
folyóirat, l. Kármán (2).