vár és város Szamarkand orosz-középázsiai területen, vasút mellett (1893) 14,586 lak., akik nagyobbára tadsikok és özbégek, pamutszövéssel, malmokkal és bőrcserzőkkel.
Károly, lovag, osztrák táborszernagy, szül. Krakóban 1802 aug. 31., megh. Brünnben 1877 jan. 1. Olmützben végezte katonai tanulmányait s azután mint hadapród 1821. a császári seregbe lépett. Ugyanebben az évben Novara mellett harcolt. 1843 óta Temesváron működött, mint a Bánság kormányzójának szárnysegéde. 1848. egy határőrvidéki (román) ezredben szolgált és első pillanattól fogva a magyarok ellen foglalt állást. 1848 okt. a bécsi kormány Észak-Erdély főparancsnokává tette. Bem dec. 19. a csucsai csatában fényesen legyőzte, majd pedig bekerítette. Csak nagy nehezen birt U. Apahidánál áttörni a honvédek sorain, mire a Mezőségre húzódott vissza; de Bem ide is követte és 1849 jan. elején Erdélyből a borgói szoroson át teljesen kiszorította. Febr. 6. ugyan U. újból átkelt a magyar határon, de csakis a határt borító erdőkben és Borgóban birta magát fentartani. Az 1849-iki nyári hadjárat kezdetén U. ezredest az orosz elővédhez osztották be Grotenhjelm tábornok mellé, akivel azután (aug.) Kolozsvárt, Gyalut és a csucsai hegyszorost megszállotta; aug. 18-án pedig Zsibónál győzték le a honvédeket. 1850 óta U. Kolozsvárott állomásozott mint hadosztálykerületi parancsnok. 1857 szept. táborszernaggyá tették és az Olaszországban állomásozó VII. hadtest élére állították. 1859. részt vett a montebellói ütközetben és Garibaldi önkéntesei ellen harcolt Varese mellett. Solferinónál is jelen volt és aztán Verona parancsnoka lett. 1865 máj. 1. nyugalomba vonult. - Fia Károly, aki szintén a katonai pályára lépett, részt vett az 1878-iki boszniai okkupációban.
l. Orbán.
l. Latin nyelv.
l. Klarisszák.
(lat.) eredetileg a. m. városi élet; átvitt értelemben finom magaviselet, elmésség; rossz értelemben álnokság. Urbanus, városi, ellentétben a rusticusszal, a parasztival; finom, elmés. L. még Oppidanus.
(lat.), a volt földesúr s a jobbágy kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó irásbeli rendeletek. Ily rendeleteket a régibb időkben maguk a földesurak adtak ki, de e rendeletek egyoldalu, hiányos s hézagos intézkedéseikkel valóban tarthatatlan állapotokat idézvén elő, Mária Terézia az urbéri viszonyokat rendszeresen szabályozta, és pedig, miután ez törvényhozási úton nem sikerült, rendeletét a törvényhozás mellőzésével a kormányszékek útján adta ki és hajtatta végre. Ez a Mária Terézai-féle 1767-iki U. Az 1791. XXXV. t.-c. a földesúr és a jobbágy közti viszonynak törvényhozásilag elintézését s az urbérnek országgyülésen leendő kidolgozását rendelte el a törvényhozási mű elkészültéig a Mária Terézia-féle U.-nak ideiglenesen hatályban fentartásával. A viszonynak szabályozása azonban csak az 1832-36-iki országgyülésen került rendszeres tárgyalás alá. Erre vonatkoznak: az 1836. IV. t.-c. a jobbágyok költözéséről; 1836. V. t.-c. a jobbágytelki állományról; 1836. V. t.-c. a jobbágyok hasznairól; 1836. VII. t.-c. a jobbágyi tartozásokról; 1836. VIII. t.-c. az urbéri kötésekről; 1836. X. t.-c. a földesúri törvényhatóságról és az urbéri perről, melyeken az 1840. VII. t.-c. némi módosításokat eszközlt. Igy maradt a dolog 1848-ig, amidőn az 1848. IX. t.-c. az urbéri viszonyt megszüntette.
(Orbey), falu Elzász-Lotaia felső elzászi kerületében, a Vogézekben, (1890) 4686 lak. pamut- és selyemszövéssel, sajtkészítéssel. 3 km.-nyire vannak az egykor hires ciszterci apátságnak Pairisnak romjai, azután a Fehér- (29 ha.) és a Fekete-tó (14 ha.), amelyeket sok idegen látogat.
a jobbágyoknak a földesúr iránt való tartozásaik összessége. L. Urbáriumok, Urbéri birtok, Urbéri kárpótlás, Urbéri per, Birtokrendezés, Földtehermentesítés, Földesúri megszünt jogok, Parasztörökösödés, Nemesi javak, Tized, Szőllődézsmaváltság. Történelmét illetőleg l. Mezőgazdaság (története).
a földhöz kötött jobbágyok, l. Szabadok és Kontraktuálisták.