l. Marosvár.
Roxb. (növ.), az Apocynaceák fája. 7-8 faja a malaj félszigeten és szigettengeren terem. Az U. elastica Roxb. karvastagságu, s gyakran 100 méter hosszu iszalag az Indiai-tenger szigetjein. Tejnedvéből való a keletindiai v. ázsiai gummi elasticum, a borneói vagy szumátrai kaucsuk; l. Kaucsukfa.
vagy Urdhr, l. Normák.
a. m. robot (l. o.).
nyelv, l. Hindi nyelv és irodalom.
a. m. ördög (l. o.).
l. Húgy.
(ejtsd: -kia) Vazul, román államférfi, történész és irodalomtörténetiró, született Peatra moldvai városban 1834. Egyetemi, bölcsészeti és jogi tanulmányokat a párisi és madridi egyetemeken végezte. Visszatérve hazájába, a jászvásári akadémián (ma egyetem) a román nyelv és irodalom történetének tanszékét bizták reá. 1864. a közoktatásügyi minisztériumba hivták s itt igazgatótanácsossá nevezték ki. 1865. ez állással kapcsolatosan a bukaresti felső iskolán (ma már ez is egyetemi ranggal bir) ugyancsak a román nyelv és irodalom történetét adja elő az elhalt Maiorescu János helyett. Munkái között legismertebb román irodalomtörténete (1700-ig) s a Costin Mironról szóló széles alapokra fektetett műve. Mint képviselő s később mint miniszter (s mint ilyent ismerjük mi leginkább) gyujtó, hazafias, sőt irredentisztikus szónoklatával tett nagy hatást a románságra. Ő alapította meg a makedo-román egyesületet a makedoniai románok fölsegítésére. Midőn a hirhedt liga 1891. megalakult, ő lett az elnöke. Majd lemondván, tiszteletbeli elnöke maradt. Ellenzéki korában fulmináns beszédeket mondott a szenátusban a magyarok ellen, mint akik a magyarországi románokat elnyomják.
uredospóra, l. Rozsda.
terjedelmes és Stanley szerint rengeteg őserdőkkel takart vidék a Kongótól K-re a Nyangve és a Stanley-vizesések, továbbá az Albert-, az Albert-Eduárd- és a Tanganyika tavak közt. A Lira, Ulindi, Lovva és a Lipót-folyó, a Kongó mellékvizei öntözik. Emin pasa 1892. az Ituri folyótól Kibongéig és Görtzen gróf 1894. a Kion-tótól a Lovva torkolatáig ment át rajta.