mint testgyakorlat egyike a legedzőbb mozgásoknak. Az U.-nak tanítása arra törekszik, hogy a karok és lábak munkájukat felváltva végezzék, hogy mig a karok az előhaladásra szükséges mozgást végzik, azalatt a lábak összehúzódjanak és akkor rúgassanak ki, mikor a kar a haladásra nem vezető előrenyujtást teszi. Az ily Ú.-t nevezik szabályos Ú.-nak vagy béka-U.-nak, mert éppen a béka úszik igy. Az U.-nak szabálytalan módja az u. n. kutya-U., melynél a karok és lábak egyidőben végzik az előhaladási mozgásokat, ezért ez az Ú.-i mód nagyon fárasztó s csak rövid ideig végezhető. A singelés vagy oldalt-U.-nál a karok kinyujtva működnek. Hasonlókép nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton Ú.-nál, mig a lábak a szabályos Ú. mozdulatait végzik. A taposásnál vagy lábalásnál csak lábunk felváltott rúgásával tartjuk fenn magunkat. Ez Ú.-i mód az életmentésnél bir kiváló fontossággal. A búvár-U. alatt azt értjük, hogy az úszó a viz alatt nyitott szemmel keresse meg a bedobott tárgyat és felhozza. Az Ú. tanítása szabadban kezdődik a mozgások betanításával. Majd a derékre kötött hevedert rúdra akasztja a mester és a tanulót a vizben fentartja mindaddig, mig maga is halad már. Ezután rövid kötélen, majd hosszu kötélen vezeti a mester a tanulót mindaddig, mig az ugrásokat is megtanulván, elég gyakorlatot és önbizalmat nem nyer. Az Ú. könnyítésére szolgálnaka parafából, léggel töltött tömlőkből stb. készült úszó-övek és ruhák, melyek főleg a mentésnél szükségesek.
vidék Német-Kelet-Afrikában, az Indiai-oceán, a Pangani, a Nguru hegység s Ukami közt. A tengerparti síkságtól Ny. felé lépcsőzetesen emelkedik. A Vami és Pangani a legnagyobb folyói. Kukorica, maniot, batáta, szezám és dohány a fő termékei. Szadani a főhelye.
(Uszinsza), vidék Német-Kelet-Afrikában, a Viktoria-Nyanza és Unyamvezi közt; még kevéssé ismeretes.
(lat. usipetes vagy usipi), a római-germán mérkőzések történetében ismételten említett germán néptörzs, melyet a források többnyire a tenkterekkel és ubiakkal (l. Ubii) együtt jegyeznek fel. Mindhármukat elűzték a suévek, mire az U. a szugambrok védő szárnyai alá menekültek és a Luppia (Lippe) folyó mellékére telepdtek.
l. Kutyák.
(vagy Gorjanci hegység), a magyar Karszt egyik jelentékenyebb hegycsoportja, mely Zágráb vármegye és Krajna határán, a Kulpa és Száva völgyei közt emelkedik. Az U. fő gerince K-Ny-i irányban csap és legmagasabb csúcsa a Svati-Gera (1051 m.) a krajnai határon. Az U. leginkább triasz- és részben krétaképletekből épül fel. Völgyei sűrün vannak népesítve. K-i szakasza Samobori hegységnek is neveztetik s ebben a Plesivica (780 m.) a legmagasabb emelkedés; e csoport felső triász- és karbonképletekből áll. K. felé a jóval alacsonyabb és más jellegü Vukomeri dombvidék (242 m.) kongéria-képződményei csatlakoznak hozzá.
(szerb-horvát, a. m. szökevények), gyüjtő neve mindazoknak, kik Szerbiát és Boszniát, eredeti hazájukat, a XVI. sz. folyamán elhagyták s a szomszédos Magyarországba, ugyszintén a velencei köztársaság fönhatósága alatt álló tartományokba menekültek, hogy a török hódítók kegyetlenkedéseit kikerüljék. Új lakóhelyeiken a törökök elleni harcokban igen hasznos szolgálatokat teljesítettek. Legnagyobb részben az U.-ból került ki a katonai határőrvidék (l. o.) lakossága. U.-nak hivták az Adriai-tenger partjai mellett elterülő vidékek lakóit is, kik szintén szökevények voltak, de többnyire tengeri kalózkodásból éltek. 1615 táján rablásra járó flottájukat felgyujtották, mely teljesen el is pusztult; az U. népességét ekkor Károlyváros környékére, Horvátországba telepítették át.
az ugyanily nevü járás székhelye Tambov orosz kormányzóságban, az U. folyócska és vasút mellett, (1894) 8235 lak., gabona- és szarvasmarha-kereskedéssel.
uszoly, uszor, a vizre tett, a viz fejsúlyánál kisebb fajsúlyu test, mely éppen ezért nem merül el. A vizműtanban igen gyakran s főleg a vizsebesség megmérésénél van szerepe. L. még Bója és Hajózási jelek.
Ú. v. uszony (állat), szoros értelemben a halak végtagjai, amelyek kiválóan a vizben való helyváltoztatásra szolgálnak. Irodalmunkban itt-ott úszószárnyak elnevezés alatt is megtaláljuk, de e megjelölés egészen téves. A halak testén található úszók két nagy csoportba oszthatók: vannak páros és páratlan úszók. A páros úszók homologok a többi gerincesek végtagjaival, mig ellenben a páratlanok csak bőrfüggelékek. A páros úszók száma mindig két pár s a hasoldalon feküsznek, de egymáshoz való viszonyuk a különböző halaknál változó. A páratlan úszók fekvésük szerint hátiak, alfeliek v. farkúszók. Az utóbbiak szerkezete igen jellemző a halak bizonyos csoportjaira. Az egyik csoportnak farkúszója részarányosnak (homocerk) látszik (csontos halak), a másiké ellenben részaránytalannak (heterocerk), amilyen p. a zománcos és porcogós halaké. - Ú., a halászatban, l. Pedző.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye solti közép j.-ban, a Duna mellett, (1891) 2280 magyar lak., gőzhajóállomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.