(Natantia), a halforma emlősök, amelyek közé egyebek mellett a cetek is tartoznak.
l. Halhólyag.
a. m. sejtquarc, l. Quarc.
(Pinnipedia), az emlős állatok osztályának egyik rendje. A lábujjakat úszóhártya köti össze s igy a lábak evezőket alkotnak. A fogak között megvannak a metsző-, szem- és zápfogak. Az emlők a hason feküsznek. A fejlődés deciduával és öves méhlepénnyel történik. Az ide tartozó emlősfajok valamennyien tengeriek s a hideg tengereket lakják. Ide tartozik a rozmár (l. o.) és a fóka (l. o.).
az ingó lápnak leszakadt és szabadon úszó része.
l. Úszó.
(Natatores, l. a mellékelt három képet), a tarajos mellü madarak egyik rendje, melyeknek testalkotása teljesen megfelel vizi életmódjuknak. Testök ugyanis többnyire laposon nyomott, csónakformáju, jól kifejlődött úszó- vagy evezőlábakkal. Lábszáraik rövidek, hátrafelé irányultak, három- vagy négyujjuak, az ujjak közt jól kifejlődött úszóhártyával. Tollazatuk dús és tömött, melynek célszerüségét nagyban előmozdítja alsó pehelyruhájuk. Tollaikat a viz behatása ellen védendő, farmirigyük váladékával zsírozzák be. Csőrük különböző, de mindig eledelüknek és táplálékszerzési módjuknak megfelelően módosul. Lehetnek úszva bukók, midőn úszás közben buknak a viz alá, csapva bukók, midőn levegőből csapnak a viz alá; görgöcsélők, midőn testök mellső részével függélyes irányban lefelé merülnek, mig hátsó részük a vizen kivül marad. Vizi állatokkal, esetleg növényi részekkel táplálkoznak. Szárnyaik különböző alkotásuak, majd durványos, majd jól kifejlődött hosszu hegyes szárnyakkal ellátott. Egyesek rosszul repülnek, mig mások a legkitartóbb röpülő madarakhoz tartoznak. Vizek közelében fészkelnek mesterkétlen fészekben vagy puszta földön is. Sokan költözködők. Húsuk, tojásaik és tollaik folytán akárhány nevezetes szerepet játszik az ember háztartásában. Előfordulnak az egész földön. Fosszil maradványukat a miocénből ismerjük. Mintegy 500 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 70-80 alak található. Felosztatnak: I. Farlábuak (Pygopodes, Urinatores), igen rövid szárnyakkal, fészekhagyók, mint a pinguin-, alka- és vöcsökfélék; II. hosszuszárnyuak (Longipennes), hosszú, hegyes szárnyakkal, fészekhagyók, ide tartoznak az ollóscsőrüek, sirályok, viharmadarak; III. evezőlábuak (Stegopopodes), fészeklakó nagy úszó madarak, mint a gödényfélék, Sulidák, Tachypetidák, Phalacrocoracidák, Plotidák és tropikmadarak; IV. lemezes csőrüek (Lamellirostres), fészekhagyó, úszólábu, rövidfarku madarak, melyek hat: Mergidák, Fuligulidák, kacsák, ludak, hattyuk és lángmadarak családjába osztatnak.
[ÁBRA] Vadlúd (Anser ferus).
[ÁBRA] Buvár (Mergus).
[ÁBRA] Berniklalúd (Bernicla torquata).
[ÁBRA] Cereopsis Novae-Hollandiae.
[ÁBRA] Éneklő hattyú (Cygnus musicus).
[ÁBRA] Sarki viharmadár (Procellaria glacialis).
[ÁBRA] Káspi sirály (Strena casdpica).
[ÁBRA] Tengerei viharmadár (Procellaria pelagica).
[ÁBRA] Albatrosz (Diomedea exulans).
[ÁBRA] Phaeton aethereus.
[ÁBRA] Viharmadár (Tachypetes aquilus). Nöstény.
[ÁBRA] Pelikán (Pelecanus onocrotalus).
[ÁBRA] Uria lomvia.
[ÁBRA] Kormorán (Phalacrocorax carbo).
l. Úszó.
l. Úszó.
(teng., ném. Schwimmende Batterien), lapos, a vizből csak kevéssé kimagasló, nehéz lövegekkel felszerelt járművek, melyek ellensége tengeri vagy parti erődök a tenger felőli oldalról való megtámadásnál, kevesebb önveszélyeztetés mellett sokkal nagyobb tűzhatást voltak hivatva kifejteni, mint a vértes hajók, miután ezek merülésüknél fogva, a viz sekélysége miatt az erődöt eléggé meg nem közelíthetik, s azonkivül az elenségnek nagyobb céltárgyat is nyujtanak, mint az Ú. L. Körhajó.