Ung vármegye bereznai j.-ban, Uzsok községből vagyis az Ung völgyéből a Keleti-Beszkédeken Galiciába (Turkára) vezető hágó (1869 m.).
Az 1883. XXV. t.-c. U.-nak nyilvánította annak cselekményét, «aki másnak szorultságát, könnyelmüségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvü vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvüek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik» Ez az U.-nak egyszerü esete. Minősített vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik: a) az U.-nak a törvényben meghatározott módon elpalástolása; b) a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése; c) az U. üzletszerüsége; d) tiz esztendőn belül visszaesés. Az egyszerü U.-nak büntetése 1-6 hónapig terjedhető fogház és 100-1000 frtig terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultativ mellékbüntetés a hivatalveztése. A minősített U.-nál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 frig terjedhet, a fentemlített mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az U.-t elkövette, ha nem oda való illetőségü, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerü nagysága nem mint U.-megállapító, hanem mint U.-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat U.-t egyáltalán nem képezhet. U. miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, vagy házastára, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az U. akkor, ha valamely vidéken elharapódzott s annak folytán a közigazgatási bizottság felterjesztésére az eljárást az igazságügyminiszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett U.-i előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja. L. még Kamat.
v. Uzi, a Dnyepr török neve.
v. Azárja, Juda királya, uralkodott körülbelül Kr. e. 740. Kormánya alatt béke uralkodott. Halála évében lett Ézsaiás próféta (a hagyomány szerint unokatestvére) Isten választottja.
kis alakban ü, ű, a magyar ábécé 32. s 33. betüje. Ü hang van rövid (ü) és hosszu (ű); ezek a magas hangok megfelelnek a mély u és ú hangoknak: házunk, kezünk stb. Nyelvtani alakokban néha az ö ő hangokkal váltakoznak: kezük, kezök, fejtül, fejtől stb.
az ugyanily nevü járás székhelye Konstanz badeni kerületben, a róla elnevezett tó partján, vasút mellett, (1890) 4027 lak., gőzhajóállomásal, halászattal; 1350-1408-ig épített gót templommal, XV. sz.-beli szép városházzal, amelyben gazdag fafaragványok és nagy pompás terem látható; műtörténelmi és természetrajzi gyüjteménnyel. Mint nyári üdülőhelyet számosan látogatják.
Frigyes, német filozofiai iró, szül. Leichlingenben 1826 jan. 22., megh. 1871 jun. 9. mint a filozofia tanár a königsbergi egyetemen. Kitünő kézikönyveket irt, melyek tudományos apparátus és kritikai elmeél dolgában fölötte becsesek. Legjelesebb műve: Grundriss der Geschichte der Phlosophie, három kötetben, mely folyton új kiadásokban jelen meg, a nyolcadikat most adja ki Heinze. V. ö. Lange, F. Ü. (1871); Brasch, Die Welt- und Lebensanschauung Friedr. Ü.-s (Lipcse 1888).
Zsigmond báró, főrend, szül. Marcaltőn (Veszprém) 1846 máj. 24. Atyja német volt, de azért az 1848-iki szabadságharcban a magyar hadseregben küzdött. Fia már egészen itt telepedett meg s kiválóan gazdasággal foglalkozott veszprémvármegyei birtokain. A lovaregyletnek, nemzeti kaszinónak választmányi tagja. 1878. az ugodi, 1884. a körmendi kerület képviselőnek választotta kormánypárti programmal. 1894 jun. 11. kinevezték a főrendiház élethossziglani tagjának; a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak tagja.
német költő, l. Uechtritz.
az ugyanily nevü járás székhelye Stettin porosz kormányzóságban, a Kis-Hafftól 2 km.-nyire, az Ücker mellett, (1890) 6112 lak., vasöntéssel, hajóépítéssel, nagy téglagyárakkal, tőzegbányászattal és élénk fakereskedéssel. Ü. valamikor erős vár volt.