a lófuttatásoknak egy neme, melyekben a részt vevő lovaknak csakis ügetve szabad haladniok. Az Ü. két csoportra oszlanak; vannak t. i. lovaglási és hajtási versenyek, mely utóbbiban igen könnyü kocsikat használnak, melyeknek kerekei e célra készült gummival vannak ellátva. Az Ü.-et többnyire a pályázók nagy száma miatt rendesen több részben futják le és az ezekben győztesek vagy helyezettek azután döntő futamban mérik össze képességeiket. Az Ü.-et legelőször Hollandia és Oroszország, majd Anglia és Franciaország honosította meg. A legújabb időben Németországban és Ausztriában is rendkivül megkedvelték s a nem régen megalakult ügetőverseny-egyesületek igen sok magas diju futamokat irtak ki. Az Ü. rendezésében azonban a legnagyobb igyekezetet ez idő szerint Amerika fejti ki a maga «hardtrabers»-eivel. Az Ü. célja az ügetőképesség fejlesztésén kivül első sorban a tiszta ügető fajok tenyésztésének emelése.
a szinházi előadásoknak az a faktora, amelyik a szcenikai külsőségek (belépés, szin mögötti zene, zaj, külső beszélgetések, lövés stb.) eszközlésére illetve ellenőrzésére van hivatva. Nagyobb szinházaknál több Ü.-t alkalmaznak. A nemzeti szinháznak egy fő és két rendes Ü.-je van.
szinházaknál minden darabról külön készült jegyzék s tartalmazza a szinpad beosztását, butorzatát, felszerelését és egyes felvonásokra, megrajzolva minden butor- vagy díszletdarab helyének külön megjelölésével. Ez Ü.-ek kötetbe gyüjtve és megszámozva egyúttal tárgymutatói mindama szinpadi kellékeknek, melyekre az egyes darabok előadásánál szükség van.
l. Királyi ügyészség.
(makler, courtier, sensa, broker), aki akár állandó telepen, akár helyről-helyre utazva, mások részére kereskedelmi ügyletek kötésével vagy ezek közvetítésével iparszerüleg foglalkoznak. Lehetnek valamely cégnek állandó alkalmazottai, vagy pedig önállók, akik esetről-esetre külön megbizás alapján szolgálják a közönséget. Nem tekintendők kereskedelmi meghatalmazottaknak, henem hatáskörük minden egyes esetben az Ü.-i szerződésben van megállapítva. Az Ü. külön kikötés nélkül is követelheti fáradozásáért a helyi szokásnak megfelelő díjat s azon kész kiadásainak megtérítését, amelyeket az ügyletre szükségképen vagy hasznosan fordított. Nevezetes szerepük és szokásjogilag megállapodott hatáskörük van a tőzsde-Ü.-öknek. A mindennapi életben különben az alkusz (l. o.) és a bizományos (l. o.) megnevezések helyett is gyakran használják az Ü. nevet.
azoknak a szabályoknak foglalatja, amelyek hatóság vagy más testület elé tartozó ügyek kezelésénél és elintézésénél irányadók. A parlament Ü.-jét nálunk házszabályoknak (l. o.),a biróságok Ü.-jét ügyviteli szabályoknak (l. Birói ügyviteli szabályok), a közigazgatási biróságnál azonban Ü.-nek nevezik.
(advocatus), jogtudós, aki jogügyekben az ügyfeleknek az illetékes hatóságok előtt való képviseletére jogosult. Az Ü.-séget hazánkban az Ü.-i rendtartásról szóló 1874. XXXIV. t.-c. rendezte, mely törvénynek némely intézkedéseit az 1887. XXVIII. t.-c. módosította. Mint Ü. csak az működhetik, aki valamely Ü.-i kamara által az Ü.-ek lajstromába fölvétetett. A lajstromba pedig csak az vehető fel, aki: a) magyar állampolgár; b) törvényszerü oklevéllel bir, és c) a kamara kerületében állandóan lakik. Ü.-i oklevél megszerzéséhez Ü.-i vizsgának (l. o.) az e célra felállított Ü.-vizsgáló bizottság (l. o.) előtt sikeres letétele szükséges. E kellékek fenforgása dacára nem vehetők fel, akik csőd vagy gondnokság, vagy hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt állanak. Az Ü. saját vagy mások nevében közvetve vagy közvetetlenül nem folytathat üzletszerüen oly foglalkozást, mely Ü.-i hivatásával s állásának tekintélyével össze nem fér. Az Ü. elhalálozásán kivül megszünik az ügyvédkezés: ha az U. lemond, ha magyar állampolgárságát elveszti, ha hivatalvesztésre itéltetett; az itéletileg megállapított határidő letelte után azonban az Ü.-i lajstromba felvétel végett újra folyamodhatik, mi fölött a kamarai választmány határoz; végül, ha fegyelmi úton az ügyvédségtől elmozdíttatott.
Az Ü. jogosítva van az ország valamennyi birósága és hatósága előtt feleket képviselni. Ezen az elven azonban rést ütött a kisebb polgári peres ügyekben való eljárást szabályozó 1877. XXII. t.-c., amelynek intézkedései az Ü.-i képviseletet egyenesen lehetetlenné teszik; más ügyekben viszont, igy jelesül a rendes polgári perekben az Ü.-i képviselet kötelező. Az Ü. megbizójának védelmében törvényileg biztosított teljes szólásszabadsággal bir, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy kötelességét, a jogvédelmet, kellően teljesíthesse. A btkv 226. §-a szerint rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha a tény v. a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik, vagy ha a becsületsértő következtetések az ügyben felmerült tényekből vagy körülményekből származtatnak. Az Ü. továbbá a reá bizott ügyben tett készpénzbeli kiadásainak ugy időveszteségének megtérítésén felül illő jutalomdíjat s mindezeknek aránylagos előlegek által fedezését követelheti az általa képviselt féltől. A jutalomdíj és az idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés útján is határozható meg, de az előleges egyezkedés érvényéhez okirat szükséges. Egyezkedés hiányában díjjegyzéket per útján érvényesítheti. Rendesen vezetett könyvei nem teljes bizonyíték erejével birnak. Viszont a törvény az Ü.-nek kötelességeit is részletesen szabályozza.
Az Ü. jogaihoz tartozik az előadottak szerint a jogvédelem és a képviselet, amennyiben a törvény a félnek személyes megjelenését nem követeli. A rómaiaknál e két funkció meg volt osztva, sőt a képviseletet csak későbben engedték meg, mig a jogvédelmet tekintélyes férfiakhoz méltó foglalkozásnak tekintették. A jogvédőt, nem a képviselőt nevezték advoncatus, patronus, oratornak. A funkcióknak e bifurkációja némely országokban, igy jelesül Franciaországban, mai napig fentartotta magát. Jogvédő az avocat, aki a biróság előtt élő szóval (plaidoyer) védi a félnek ügyét, mig a képviselet az avouék feladata. Angliában jogvédő a barrister, képviselő az attorney. Érdekes a porosz Nagy Frigyesnek kisérlete (1780), aki az Ü.-eket állami közhivatalnokokkal (u. n. Assistenzräthe) akarta helyettesíteni.
a magyar btkv szerint: 1. Annak cselekménye, aki ügyvédi minőségében reábizott ügyben mindkét félnek tanáccsal vagy tettel kötelességellenesen szolgál, vagy miután az egyik felet képviselte, annak beleegyezése nélkül az ügy folyama alatt, az ellenfélnek képviseletét elvállalja. Ez mint vétség 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. 2. Annak cselekménye, aki az ellenféllel egyetértve, saját ügyfelének kárára müködik; büntetése 5 évig terjedhető börtön. 3. Ügyvéd, aki büntetőügyben megvesztegetve, védence ártalmára kötelességellenesen jár el, a szerint, amint az ügy kihágásra, vétségre, bűntettre vonatkozik: 3 hónapig terjedhető fogházzal, 1 évig, illetve 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. De 5 évig terjedhető fegyház a büntetés akkor, ha az ügy halállal vgy életfogytig tartó fegyházzal sújtott bűntettre vonatkozik. Mellékbüntetés vétség esetében az ügyvédség elvesztése, bűntett esetében hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. Az Ü.-eket műkifejezéssel praevaricatiónak (l. o.) nevezik.
l. Fegyelmi eljárás (VI. köt. 757. old.).
intézményét az 1874. XXXIV. t.-cikk létesítette. A kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminiszter állapítja meg olykép, hogy minden kamara legalább harminc ügyvédet foglaljon magában és egy v. több törvényszék területére terjedjen ki. Az Ü. a területén lakó és az ügyvédek lajstromába felvett ügyvédekből áll. Az Ü. célja és feladata: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása; az ügyvédek jogainak megvédése s kötelességeik teljesítésének ellenőrzése; a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, korszerü reformok életbeléptetése iránti véleményadás és javaslattétel; végül a kamara lajstromába bevezetett ügyvédek fölött a fegyelmi hatóságnak gyakorlása. Hatáskörét a törvény e céloknak megfelelőleg határozza meg. Az ügyek elintézésére hivatott közegek: a közgyülés, a választmány és az elnök. A választmány határoz az ügyvédi lajstromba való felvétel fölött s gyakorolja a kamarát illető fegyelmi hatóságot. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat; a kamarai titkár, ügyész és pénztárnok azonban évi fizetésben részesülhetnek. A kiadások fedezésére az Ü. évi illetményt vethet ki tagjaira. A választmány határozatai ellen felebbezésnek van helye és pedig az Ü. vagyonának kezelésére vonatkozó ügyekben a közgyüléshez, egyéb esetekben pedig - az ügyvédi kar autonomiájának ebben a tekintetben megszorításával - a m. kir. Kuriához.