szabin mezei istenség, akinek a föld népe tél küszöbén, tehát akkor áldozott, mikor mezei munkájával elkészült. Igy lett aztán később a pihenőnek, az elvonultságnak, a szünóráknak istenasszonya. Tiszteletének főhelyei Tibur és Reate voltak.
(lat.) a. m. légüres tér (l. o.). - V.-készülék, l. Cukor.
János, irodalomtörténeti iró, szül. Kecskeméten 1859 dec. 3. A középiskolát u. o., az egyetemet Budapesten végezte, s 1883. tanári és doktori oklevelet nyert. Ez évben könyvtári gyakornok lett az egyetemi könyvtárban, honnan egy év mulva a muzeumi könyvtárhoz helyezték át, s jó későre, 1890. nevezték ki segédőrnek. Közben tanított is, a László-féle intézetben a magyart, 1891-ig, amikor a budapesti VII. kerületi gimnáziumba helyezték át s ugyanoda 1893. rendes tanárnak nevezték ki; ekkor végkép elhagyta a könyvtári szolgálatot. Alapos irodalomtörténeti dolgozatai révén az akadémia 1886. megbizta Kazinczy levelezésének szerkesztésével és kiadásával, a Kazinczy-bizottságnak azóta jegyzője, az irodalomtörténeti bizottságnak is tagja, egyszersmind választmányi tagja a filologiai társaságnak, a történelmi társulatnak és tagja az Osztrák-magyar monarchia szerkesztőségének. Munkái: Berzsenyi Dániel életrajza (akadémiai jutalmat nyert munka, Budapest 1895); Ráday Gedeon gróf művei (életrajzzal, Olcsó könyvtár); Kazinczy Ferenc levelezése (bevezetéssel minden egyes kötet és jegyzetekkel, eddig 8 kötete jelent meg e nagy gonddal és szorgalommal szerkesztett kiadásnak, s még vagy 20 kötetre való anyag van hátra). Tőle való az Osztrák-magyar monarchia III. kötetében a Magyar irodalom c. cikk. Nagyobb tanulmányokat irt a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba (1886), az erdélyi muzeum-egylet kiadványaiba, a Vasárnapi Újságba, Fővárosi Lapokba, Philol. Közlönybe, Századokba, Irodalomtört. Közleményekbe stb. Értékes tanulmányai szólnak Kazinczyról, Aranyról, Tompáról stb.
minden olyan állat, mely a természetben maga tartja fenn magát és vadásszák. A vadakat mezőgazdasági és vadászati szempontból a következőleg osztályozzák: nagy vad, apró vad, hasznos, kártékony és ragadozó vad. A nálunk előforduló nagy vadak a következők: szarvas, dámvad, őz, zerge, fajdfékék, túzok, daru, kócsag (hasznosak), medve, farkas, hiuz, sasok, keselyük, a valódi sólymok, az uhu (ragadozók), vaddisznó (kártékony). Az apró vadak közt hasznosak: fácán, nyul, lúd, kacsa, szalonka, fogoly, fürj, galamb; kártékonyak: borz, mókus, varju, csóka, szarka, gém stb., ragadozók: vidra, vadmacska, róka, nyuszt, nyest, görény, súlyom, héja stb. A vadak tartózkodási helye után nevezik vizi, erdei, mezei, vándor, vonuló stb. vadnak. Állandó van a kóbor vaddal szemben az oly vad, mely tartózkodási helyét, mig ott nyugtot és táplálékot talál el nem hagyja. Fő vadnak és nemes vadnak is nevezik a vadászok a közönséges vagyis apró vaddal szemben a nagy vadat. L. még Hús és Vadászat.
(Vaád), kisközség Fogaras vármegye sárkányi j.-ban, (1891) 1165 oláh lak.
a büntető perben az a cselekmény, mely az eljárás megindítására szolgál. Az 1896. XXXIII. t.-cikk 1. §-a kimondja, hogy bűnvádi ügyben birói eljárásnak csak a törvény értelmében, vád alapján lehet helye. A vád, a vádra jogosítottnak a büntető birói eljárás (l. Bűnvádi eljárás) megindítására irányuló indítványra, tehát nemcsak alakszerü vádirat, hanem mind a vizsgálatnak elrendelése iránt tett (id. törv. 104. §-a) mind az eljárásnak más tettre való kiterjesztését célzó indítvány, a járásbirósági eljárásban pedig a sértettnek feljelentése is. Különbözik a vád a feljelentéstől (l. o.), mert ez utóbbi csak a hivatalos közegek információjára szolgáló cselekmény, a feljelentő nem lesz a per részesévé, a vádindítvány ellenben ügyféllé teszi azt, aki vádjogával él (l. Magánvád és Vérvád, az ellenvádról l. Viszonvád). Alkotmányjogi szempontból a vád, mint az eljárás előfeltétele, az egyéni szabadság biztosítéka s mint ilyen hazai törvényeinkben több ízben kifejezésre jutott (1618. XIV. és 1723. V. t.-cikkek).
(Dar Szalah), egyike a leghatalmasabb államoknak a Szudánban, Darfur és Bagirmi közt, bizonytalan határokkal, Nachtigal szerint 440,000 km2 ter. és 21/2 millió lak. Felszine nagyobbára füves térség egyes kopár hegykúpokkal; csak K-en emelkedik föl 600 m.-nyire a Tirge hegység és DNy-on az erdőkkel takart, csaknem 1000 m. magas Gerege hegység. D-en az Aukadebbe, a Sari mellékfolyója öntözi. A vadik közt a Bahresz-Szalamat és a Batha a legjelentékenyebbek. Ez utóbbi az esővizet a Fitri-tóba vezeti le. A flóra és fauna olyan mint Bornuban. A fő kenyér termék a Pennisetum typhoideum, a buza és rizs. A lakosok maba-négerek, kitünő tevéket, lovakat és szarvasmarhákat tenyésztenek és mohammedánusok; sok köztük a bevándorlott arab is. Abese (l. o.) a szultán székhelye. V.-t 1635. Abd-el-Kerim alapította. Utódai közül a leghatalmasabb Abd-ul-Kerim Szabun (1803-13) volt. Ali szultán, aki 1859. jutott uralomra, meghódította Kanem K-i felét, Rungát és későbben Borkut is. 1892-1893. Rabah, egykori egyiptomi katonatiszt, elfoglalta V.-t és későbben uralmát kiterjesztette Bagirmire és Bornura is. Mostani politikai állapotáról semmit sem tudunk. Az első európai, aki V.-ba eljutott, Vogel volt. 1873. beutazta Nachtigal és 1879. Matteucci és Massari.
a büntető perben az előkészítő eljárás (l. o.) befejezője. Az elővizsgálat berekesztése után, a jelenleg érvényben lévő gyakorlat szerint, a három birói tagból álló V.-i tanács (vádtanács) a királyi ügyész indítványa alapján zárt ülésben határoz a fő tárgyalás elrendelése vagy az eljárás megszüntetése felett. Utóbbinak van helye akkor, ha a fő tárgyaláson a terhelt bűnösségének bebizonyíthatása előreláthatólag nem fog eredményre vezetni. A V.-i eljárást az új büntető perrendtartásról szóló 1896. XXXIII. t.-cikk 254-280. §-ai értelmében a vádiratnak (l. o.) benyujtása előzi meg. A vádiratot a kir. ügyész vagy magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén a magánvádló a vizsgálat befejezését tudomásra hozó értesítéstől számított 15 nap alatt a vizsgálóbirónál tartozik benyujtani, melyet a vádtanács elnöke a fogva levő terhelttel 24 óra alatt, a szabad lábon lévővel pedig lehetőleg sürgősen közölni köteles. Ha a vádirat ellen a terhelt a közléstől számított 8 nap alatt kifogásokat ad be, a vádtanács elnöke ezek tárgyalására határnapot tűz. A tárgyaláson, melyre terhelt védővel is megjelenhet, az előadó előterjesztése után a felek is felszólalhatnak. A tárgyalás befejezése után a vádtanács végzéssel határoz s elrendelheti: 1. a vizsgálat kiegészítését, vagy ha csak nyomozás történt, vizsgálat tartását; 2. ha hatáskörrel vagy illetékességel nem bir, az ügyet az illetékes birósághoz vagy hatósághoz utalhatja; 3. az eljárást megszüntetheti vagy felfüggesztheti; 4. ha a fenti esetek egyike sem forog fenn, a terheltet vád alá helyezheti. Határoz egyszersmind a fogva levő terheltnek további fogva tartása vagy szabad lábra helyezése tárgyában, sőt törvényes ok esetben a szabad lábon volt terheltnek előzetes letartóztatását, illetőleg vizsgálati fogságba helyezését is elrendelheti.
Ha kifogások be nem adattak, vádhatározatnak nincs helye s ez esetben a törvényszék vagy esküdtbiróság csak a terhelt fogva tartása kérdésében, az ügy áttétele, az eljárás megszüntetése vagy felfüggesztése tárgyában határoz. Ha pedig ez esetek egyike sem forog fenn, ugy a fő tárgyalás napját haladéktalanul kitűzi. A vádtanács határozata ellen a terhelt és a javára perorvoslatra jogosultak (törvényes képviselője, házastársa, a védő, a vádlott örököse) csak az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság kérdésében vagy az eljárásnak magánjogi jogviszony előzetes tisztázása címén történt felfüggesztése miatt élhetnek felfolyamodással, a királyi ügyész és a sértett pedig csak a megszüntető, felfüggesztő vay áttételt rendelő végzés ellen.
A V.-i eljárásnak az a célja, hogy senki ok nélkül ne legyen kitéve a nyilvános fő tárgyalással járó hátrányoknak. Az alapgondolat az, hogy az előzetes eljárás befejezése után az összegyüjtött adatok gondos mérlegelése döntse el azt a kérdést, vajjon kell-e és szabad-e az ügyet fő tárgyalás elé vinni. Ez elv megvalósításánál két fő rendszer áll egymással szemben: a kötelező és az eshetőleges (fakultativ) birói vádhatározati rendszer. Az angol és francia eljárások a kötelező vádhatározaton alapulnak s ugyanigy állott a kérdés az osztrák 1853-iki büntető perrendtartásban is, mig a Glaser emlékiratában kifejtett fakultativ vádhatározati rendszer az 1873-iki osztrák eljárási törvényben elfogadásra nem talált. Ebben az az egyszerü alapgondolat jut kifejezésre, hogy a birónak csak akkor kell a V. szempontjából a bűnüggyel foglalkozni, ha a terhelt a vádirat ellen kifogással élt. E gondolaton alapul törvényünknek vázolt rendszere is. - V. politikai értelemben, l. Minisztérium.
v. népiesen vadóka (növ., Malus acerba Merat, Pyrus acerba DC.), a kerti almának erdei vad és tövises, fanyar gyümölcsü fajtája. Belőle nemesedett a kerti alma, oltásra anyatőnek ma is használják. Gyümölcséből ecet lesz. L. Almafa.
város, l. Adrar.