l. Országos magyar vadászati védegylet.
a vadászoknál itt-ott még ma is komolyan vett szokások, melyeknek megtartásától függ a vadászat sikere. Igy p. a töltés közben leesett serétet okvetetlen fel kell venni, épp ez a szem öli meg a vadat; öreg asszonnyal, pappal szerencsétlenség a vadászatra menőnek találkozni.
(ném. Jägertruppe; franc.: chasseurs), a gyalogságnak különös alakzata, melynek keletkezése oly időből ered, mikor a kézi lövőfegyverek még nem birtak azon találási biztossággal mint manapság és mikor a gyalogságnak tömege sem a terep felhasználásában, sem a lövőfegyver használatában nem volt annyira kiképezve, mint ezt manapság minden harcképes gyalogságtól általában követelik. A vadászokat ez okból mindig könnyü gyalogságnak tekintették, melynek, ellentétben a nehéz gyalogsággal, a csatározás (szétszórt harcmód) volt a fő feladata, mig az utóbbinak csak zárt tömegekben kellett fellépnie. Az osztrák-magyar hadseregben a vadászcsapat jelenleg 4 tiroli császári vadászezredből és 26 önálló tábori vadász-zászlóaljból áll. A király nevét viselő 4 tiroli vadászezred tagozódik: az ezredtörzsre, 16 tábori zászlóaljra, továbbá 4 pótzászlóaljra. A tábori zászlóaljak 4-4 tábori századból, a pótzászlóaljak 3-3 pótszázadból állanak. A tábori zászlóaljak 1-32-ig folyószámokkal jelöltetnek, melyek közül a 3., 14., 15., 18., 26. és 27. már nem áll fenn 1893 óta. Mozgósítás esetén a pótzászlóaljak 2 törzs-századot állítanak fel. Minden zászlóalj a zászlóaljtözsből, 4 tábori századból, továbbá 1 pótszázadból áll, mely utóbbi békében keretlétszámon van. A tiroli vadászezredek és pótzászlóaljkereteiknek parancsnokságai Innsbruckban, Bozenban, Brixenben és Trientben vannak elhelyezve. Haditáskalőszerül minden ismétlő puskával felszerelt harcos 100, az altisztek 40 tölténnyel láttatnak el. A forgópisztollyal felszerelt altisztek 30 db. forgópisztolytölténnyel láttatnak el.
az országos lótenyésztés lapja, a magyar lovaregylet, az úrlovas-szövetség, a vidéki versenyegyletek, a magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Alapítója: Bérczy Károly volt, ki tiz évig (1857-67) szerkesztette. Utána (1868) Lázár K. gróf és Sárkány J. F. vette át a lapot, majd 1869-73. Sárkány és Keve. 1873-89. Sárkány egyedül állt a lap élén; 1889-93. Sárkány és Pulay Kornél, azóta (1894-től) pedig Sárkány és Ferdinándy Béla a lap vezetői.Jelenleg XLI. évfolyamában van. Megjelenik a budapesti és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előestéjén, egyébként pedig hetenként egyszer.
általában a vadászat űzésére használt tárgyak, mint a vadak bekerítésére használt rémzsinegek (l. Német vadászat), hálók, a csapóvasak, a vadszállító szekrények stb. Szorosabb értelemben a V. alatt a vadásznak a vadászatra magával vitt felszerelését értjük: a fegyvert, kést, tarisznyát, töltényeket, sípot, kürtöt stb.
vadászatra használt fegyver, mely lehet serétes vagy golyós vagy serétes és golyós, továbbá vegyes lövegü fegyver, egy-, két- vagy háromcsövü vagy ismétlő fegyver. L. Lövőfegyverek.
vadász jeleneteket föltüntető rajz vagy festmény, amelynek példáival már az egyiptomiaknál is találkozunk, akik az állatok természethű ábrázolása tekintetében különben is nagy tökélyre tettek szert. Mindenkor sűrün akadtak művelői. Drámai mozgalmasság jellemzi Rubens V.-eit, mint aminő a hires oroszlánvadászat. Napjainkban specialisták is vannak e téren, kiknek némelyike albumba gyüjtve bocsátja közre műveit. E vadászatalbumok ritkán birnak nagyobb művészi beccsel. Remek V.-eket festett Zichy Mihály az orosz cár s a walesi hereg vadászatairól.
a vadászok által hordott erős, széles pengéjü, hegyén kétélü kés, mellyel leshelyet vágni vagy a sebzett medvével, disznóval küzdeni is lehet. A V. mellett ugyanazon szíjon hordják a tartókést, mely kisebb, kétélü, hegyes kést a sebzett vad tarkójába szúrván, a vadat könnyen kivégezzük.
a földbe vagy a föld felé ugy épített kunyhó, hogy benne a vadász észrevétlenül jól meghúzhassa magát, hogy a kitett csalétekre v. nagy bagolyra jövő ragadozókat pusztíthassa.
mindazon fajtáju kutya, mely vadászatra alkalmas, mint agár, vizsla, tacskó, kopó stb.