József, nyitrai prépostkanonok, iró, szül. Ürményben (Nyitra) 1833 jun. 23. Alsóbb iskoláit és a bölcseletet Nyitrán, a teologiát Pesten végezte. Pappá szentelték 1855 dec. 26. Káplán volt Mocsonokon és Nyitrán, 1857. püspöki szertartó, 1860. kisapponyi plébános, 1871. tiszteletbeli kanonok, 1872. nyitra-alsóvárosi plébános és kerületi alesperes, 1875. valóságos kanonok, 1879. a Roskoványi-féle könyvtár igazgatója, 1880. címzetes prépost, 1890. éneklő kanonok. 1881-84. a nyitrai választó kerület képviselője (feltünt a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor 1883 márc. 14 mondott beszédével). Irodalmi munkásságát már pesti növendékpap korában kezdette meg. Több fordítása a Munkálatokban (1853, IV-V. évf.) jelent meg. Számos a Religióban, Idők Tanujában, Magyar Könyvszemlében, Nyitramegyei Közlönyben, Magyar Sionban stb. megjelent cikkein és értekezésein kivül, melyek közül felemlítendő a Nyitraegyházmegyei klérus irodalmi működése (Magyar Sion 1890), önálló munkái: A nyitraegyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai (Nyitra 1886); Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez (u. o. 1896).
Pál, festőművész, szül. Jász-Apátiban 1854. Atyja V. Ignác jászkerületi kapitány volt, de korán elhalt s igy a gyermek fölnevelése az anyára és rokonokra hárult, kik minden áron hivatalnokot akartak belőle csinálni. V. be is végezte Budán, Besztercebányán, Eperjesen a gimnáziuot, azután Budapesten a jogi tanfolyam egy részét, midőn mind erősebben felébredt benne a vágy, hogy magát művésszé képezze. Hozzátartozói még ekkor is le akarták beszélni szándékáról s csak olyan igéret mellett bocsátották el Münchenbe, hogy ott a jogi vizsgálatokra készül s csak szabad óráit szenteli a művészetnek. Mindez 1877. történt. V.-nak az akadémián szokatlanul nagy sikerei voltak; előbb Benczur, utóbb Wagner Sándor iskolájában egymás után nyerte el a díjakat s első képe: a Jár a baba! már a budapesti képzőművészeti társulat kiállításán is érdeklődést keltett. Szép sikere volt a Menekülők címü képének is, bár ez még egészen a müncheni iskola hatása alatt áll; a Gyík-kal pedig, melyet már Párisból küldött hozzánk, mint önálló művészi egyéniség jelent meg az 1885-iki országos kiállításon. Visszatérve hazájába, az Alföld poetikus tagjait s a magyar népélet érdekes jeleneteit kezdte festeni, sok erővel és eredetiséggel. E nemü munkái közül különösen kivált a Vonós négyes. De festett történeti tárgyakat is, és nagy vázlata: a Magyarok Kijev előtt azt mutatta, hogy több nyugalom mellett jeles történeti festő válhatott volna belőle. Ez a vázlat jelenleg Klotild főherceg asszony tulajdona. V. az ezredvi ünnepélyekre sok előtanulmánnyal a nagy történeti felvonulás tervét készítette. Legutóbb a Jan Styka lengyel müvész által tervezett Nagy-Szeben ostroma címü körkép megfestésében volt tevékeny része.
(állat, Acerina cernua), l. Durbincs.
l. Garda.
l. Közvágóhíd.
hosszabb-rövidebb rúdra erősített nagy szakáshorog, mellyel a szigonnyal megvágott nagyobb halat szárazra emelni segítik.
v. holtsúly, a fogyasztás céljaira levágott állatok súlya, leszámítva belőle a kibocsátott véren kivül a bőrt, a fejet, a lábakat a térdig, illetőleg csánkig, valamint az összes belső zsigereket. A V. tehát jóval kevesebb, mint az élősúly, azaz az állat testének teljes súlya, mely az élő vagy fel nem bontott állat megmérése útján állapítható meg. Jól hízlalt ökröknél és teheneknél a V. 60-64%-át, középszerüen hízlaltaknál 55-60%-át, soványaknál 50-55%-át teszi ki az élősúlynak; juhoknál és ürüknél az arány 55-60%, kövér sertéseknél kb. 75%. A V. szabatosan a levágás előtt és után végzett mázsálás útján állapítható meg; gyakorlott mészárosok s hentesek azonban az élő állatok megtekintése és megtapogatása útján is elég pontosan tudják az arányt megitélni; megközelítőleg továbbá a test hosszusági és övméretéből is vonhati következtetést a V.-ra és ide vonatkozólag léteznek empirikus úton szerkesztett táblázatok, melyekről az adatok egyszerüen leolvashatók.
Vörösmarty Mihály irói neve.
nagyközség Nyitra vármegye V.-i járásában (ennek széke Tornóc), (1891) 3213 magyar és tót lakossal; járásbirósággal, takarékpénztárral, vágjobbparti ármentesítő és belvizlevezető társulattal, közalapítványi főtisztséggl és számtartósággal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. V. már IV. Béla alatt létezett, ki is 1251. a Sala név alatt említett községet a premontei rendnek adományozta; II. Ferdinánd alatt a jezsuiták nyerték el, kik 1598. ide tették át a turóci gimnáziumot. Bocskay idejében 1606. a jezsuiták Nagyszombatra szöktek, miért is II. Mátyás király V. erődítését rendelte el; de a rend ennek befejezte előtt Nagyszombatba költözött át. A jezsuita rend eltörlésével a V.-i uradalom a tanulmányi alapra szállt, mely ma is birja.
község, l. Szerdahely (3).