l. Lépés és Lovaglás.
l. Futás.
(Neustadl, Novomeszto nad Vahem), nagyközség Nyitra vármegye V.-i j.-ban, a Vág mellett, (1891) 5075 tót, német és magyar lak. (közte 1762 zsidó); a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága, közjegyzősége és adóhivatala, államilag segélyezett izraelita alreáliskolája, polgári leányiskolája, alsófoku ipariskolája, hitelbankja és takarékpénztára, pénzügyőrsége, vasútja, posta-, táviró és telefonhivatala és postatakarékpénztára. Kereskedelme igen élénk. Vidékén sok jó gyümölcs terem, vörös bora hajdan hires volt. V.-t IV. Béla 1263. a pannonhalmi apátságnak adományozta; V. István Dobokai Lőrincnek ajándékozta, utóbb Stibor vajdához került, aki beckói uradalmába kebelezte be. Ő alapítá az itteni prépostságot 1423. A törökök 1530., 1599. és 1663. feldúlták; 1624. Ferdinánd szövetségesei, a kozákok pusztíták el, 500 lakost felkoncolván.
(lat.) a. m. kóbor, nyugtalan, változó; V. nervus a. m. bolygó ideg (l. o.).
kisközség Nyitra vármegye vágsellyei j.-ban, (1891) 1109 magyar és tót lak.; postahivatallal és postatakarékpénztárral.
vágyódás, vágyakozás, valamely dolog megkivánása, tehát általában akarása; a V. sz. akarásának egyik módja, nyelvünk használata szerint az a módja, mely inkább a megkivánt dolog szükségének érzetét, mint a szükség kielégítésére szolgáló cselekedet elhatrozását jelenti. Amire csak vágyódom, azt még nem akarom a szó szoros értelmében, csak szeretném, ha megvolna.
ez igével a lutheránusokat szokták csúfolni s azt akarják vele kifejezni, hogy ez a felekezet kibúvókat keres. A V. Luther eme tételének helytelen fordítása: Az Úr teste megvan az úrvacsorai kenyérben és borban «in, cum, vel sub». L. Úrvacsora.
l. Alternativa. - V. kötelezettség, l. Kötelem.
(Vadovce), kisközség Nyitra vármegye miavai j.-ban, (1891) 1089 tót lak.
a gazdálkodó alanyok birtokában levő javak és értékek összege. Olyan kapcsolt fogalom lévén, amelyben a gazdálkodó alanyoknak és javaiknak fogalma egyesül: maga a V. is ugy osztályozható, mint a benne összekapcsolódó fogalmak; nevezetesen a tulajdonos személyét tekintve megkülönböztetik az állami V.-t, a nemzeti V.-t és a magán V.-t; a V. részei gyanánt szereplő javak szempontjából pedig ugy osztályozzák, mint a javakat (l. o.). A gazdaságilag és jogilag külön vált magán V.-ok nagyságát a vagyonosság külöböző szinonimáival szokás megjelölni; igy mondják egyesekről, hogy gazdagok, jómóduak, v. tehetősek és szegények. A vagyonosság különböző állapotai igen sokféleképen hatnak a termelésre, a forgalomra, a jövedelemeloszlásra és a fogyasztásra. Egy-egy nagyobb gazdasági testre, p. egy nemzetre nézve a legelőnyösebb V.-i állapot az, ha a gazdálkodó alanyok között sok a középvagyonu egyén; ez esetben lesz az illető nemzetnek legnagyobb a fogyasztása, ez fokozó hatással működik a termelésre és igy okvetlenül kifejlődik ott a munkamegosztás és a hatalmas forgalom. Ellenkezőleg pedig ugy a nagy V.-ok összehalmozódása, valamint a szegénység terjedése, sorvasztólag hat a termelésre, a fogyasztásra és a forgalomra.