l. Adó (I. köt. 94. old.).
minden jogügylet, mellyel másra valamely vagyoni értékkel biró dolog v. jog átruháztatik. A V. lehet visszterhes, élők közötti v. halálesetre szóló. Minden V., az ingóknak irásbeli szerződés nélkül való átruházását kivéve, V.-i illeték alá esik. L. Átirási illeték.
v. közadós, az a személy, akinek vagyonára a csődeljárás (l. Csőd) kiterjed, illetőleg folyamatban van. L. még Bukás.
(confiscatio), l. Elkobzás.
(nyereségvágyból elkövetett), a magyar btkv (1878. V. t.-c.) szerint a következők: lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság (és a bűnpártolás), csalás, okirathamisítás, orvosi és községi hamis bizonyítvány kiállítása, bélyeghamisítás, csalárd és vétkes bukás, vagyonrongálás.
A magyar büntető törvények (1878. V. és 1879. XL. t.-c.) a V.-nek csak egy nemét ismerik: a pénzbüntetést (l. o.),amely vagy fő- vagy mellékbüntetésként szabható ki. A pénzbüntetés behajtása elmarad, ha az az elitélt itéletében nem emelkedett jogerőre; ha igen, ugy a pénzbüntetés az örökösök ellenében is végrehajtható, természetesen csak az elitélt hagyatéka erejéig. L. még Birság és Elkobzás.
l. Kár.
az ember azon magánjogi viszonyainak foglalatja, amelyek bizonyos dolgokra (vagyonra) vonatkoznak, szemben a családi és az öröklési joggal, amelyeknél a jogviszony központja a házasság és a család. A vagyonjog körébe tartozik: 1. dologbeli jog, amelyhez számítjuk a tulajdon-, zálog- és szolgalmi jogot, a dologi terheket, az urbéri és rokon természetü viszonyokat, a szellemi javakon való jogot (l. Szerzői jog); 2. a kötelmi jog, amely a tisztán személyes vagyonjogot alkotja. A dologbeli és a kötelmi jog közti lényeges különbségek a következők: a) a dologbeli jog gyakorlásához egy személy elégséges, sőt több személy rendesen ki is van zárva, a kötelmi jog gyakorlásához legalább két személy kell: a jogosított és a kötelezett; b) a dologbeli jogot mindenki ellen, sőt minden személyre való tekintet nélkül érvényesíthetni, ha az sérelmet szenved, a kötelmi jogot csak a kötelezett ellen, mert csak ez sértheti meg; c) a dologbeli jog rendesen állandóbb jellegü, mint a kötelmi jog, amely teljesítés által rendesen megszünik.
rendszerint csak a házastársak közt fennálló V. (l. Házassági vagyonjog); az osztrák polgári törvénkönyv és ennek nyomán a mi jogi nyelvünk azonban V. névvel jelöli a társasági (magánjogi v. kereskedelmi) viszonyt is, értve ezzel oly közösséget, mely két v. több személy közt akár munkájuknak, akár vagyonuknak egyesítése folytán közös haszon és teherviselés végett alakul. (V. ö. Társaság címszón kivül: osztrák polgári tvkv 1175-1216. §-ait, amelyeket joggyakorlatunk - törvény hiányában - nem ugyan törvény erejéből, hanem szokásjogilag a magyar jogban is általában véve követ; a kereskedelmi társaságok tekintetében 1875. XXXVII. t.-c. VII-XI. címeit.) V.-nek nevezik azt a viszonyt is, amely ugyanazon dolog több tulajdonosa között a közös dolog tekintetében fennáll (l. Közös tulajdon). A V.-nek különleges alakzatai a magyar jogban az osztatlan örököstársak közti viszony (amely a közös tulajdonnak egy neme), továbbá a közbirtokosság és a határőrvidéki házközösségi intézmény.
a magyar btkv (1878. V. t.-c. 418. §-a) szerint V. vétségét követi el, aki idegen ingó dolog szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít. E vétség miatt (melynek kisérlete is büntetendő) csak a sértett fél indítványára van helye bűnvádi eljárásnak; büntetése: három évig terjedő fogház és 50 frttól 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés. Ugyanigy büntetik azt, aki vallási szertartásra rendelt épületet vagy más tárgyat, ugyszintén aki sírt vagy síremléket, nyilvános emlékszobrot, közkönyvtárban őrzött könyvet, kéziratot, v. a tudomány, művészet vagy ipar céljainak szolgáló nyilvános gyüjteményben őrzött egyéb tárgyat, nyilvános levéltárban vagy közhivatali irattárban őrzött okmányt, iratot vagy más tárgyat jogtalanul megrongál, elpusztít v. megsemmisít (420. §). Ha a cselekmény tanuk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán azok tanuzása, véleménye vagy hivatalos eljárása miatt bosszuból követtetett el: ugy az bűntettet képez és egy évtől három évig terjedhető börtönnel és 200 frttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (419. §). A most felsorolt bűncselekmények birósága a törvényszék. L. még Dolog (V. köt. 425. old. első hasáb) és Mezőrendőri kihágások.