János, német filozofus, szül. Nehrenben (Württemberg) 1952 szept. 25. Tanulmányait Tübingában, Lipcsében s Berlinben végezte, 1877. magántanár lett a strassburgi egyetemen; 1883. rendkivüli tanárnak nevezték ki, 1884. ugyanilyen minőségben hivták meg Halléba, ahol 1894. a filozofia rendes tanára lett. Művei: Goethe als Ideal universeller Bildung (Stuttgart 1875); Hartmann, Dühring und Lange, Zur Geschichte der deutschen Philosophie im XIX. Jahrhundert (Iserlohn 1876); Kommentar zu Kants Kritik der reinen Vernunft (1. és 2. köt., Stuttgart 1881-1892); Naturforschung und Schule (Köln 1889).
l. Husvét-sziget.
latin növénynév után Vaillant Sebestyén nevének rövidítése; szül. Vignyben (Franciaország) 1669., megh. Párisban 1722. mint a botanika demonstrátora. Munkája: Botanicon Parisiense. Levaillant Fr. nevének rövidítése is lehet.
l. Ind filozofia.
(franc., ejtsd: veszel), az ötvösségben szenteltviztartónak, asztaldísznek stb. való trébelt arany és ezüst edény (V. en bosse). Továbbá arany vagy ezüst tál, mely forrasztás nélkül, egy darabból készült (V. plate).
kisközség Baranya vármegye siklósi j.-ban, (1891) 1205 magyar lak., közalapítványi erdőgondnoksággal, gőzmalommal, posta- és távirdahivatallal és postatakarékpénztárral.
az a zsíradék, mely az emlős állatok tejéből készül s emberi táplálékul szolgál. Rendesen csak tehéntejből, de kivételesen bivaly-, juh- és kecsketejből stb. is állítják elő. Készítésénél ugy járnak el, hogy a tejet lefölözik s az igy nyert tejfölt 10-16° C.-nyi hőnél köpülik (l. Köpülő). Ekkor a tejfölben lévő zsír vajszemcsék alakjában válik ki s az iró (l. o.) felületén gyülik össze, ahonnét kézzel v. szűrővel leszedhető. Igy azonban még nem élvezhető a vaj, mert nagyon sok irót tartalmaz. Utóbbit gyúrás által kevesbítik meg, mit parasztgazdák vizzel való mosás, jobb tejgazdaságok azonban gyúrógép segélyével eszközölnek. Végre még tetszetős alakot adnak a vajnak s azután elfogyasztják, vagy eladják. Az igy elkészített vaj azonban csak néhány napig tartja meg jó ízét, mert csakhamar megavasodik; ha tehát tartósabb vajat akarunk készíteni, okvetetlenül sózni is kell. 100 lit. tejből zsírtartalma szerint 3-5 kg. vaj nyerhető. A vaj 80-85% zsírból és 20-15% iróból áll. Megkülönböztetünk tea- és asztali vajat. Teavajat főleg csak a tejfölöző gépek kitalálása óta készítenek, mert azelőtt úgyszólván lehetetlen volt egészen édes tejfölt nyerni, most azonban gyakoribb a teavaj, mint a savanyu tejfölből előállított közönséges vaj. Hamisítani főleg csak margarinnal (l. o.) szokták.
kisközség Szabolcs vármegye nyírbátori j.ban, (1891) 1630 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, szeszgyárral.
tót iró, l. Hurbán (2).
l. Bánya (II. köt. 593. old.), Kamaravájás és Turzás.