(ejtsd: valdepenyasz), az ugyanily nevü járás székhelye Cindad Real spanyol tartományban, a Campo de Calatraván, a Jabalon jobb partja közelében, vasút mellett, (1887) 15,404 lak., hires vörösbortermeléssel. Peral és Chirivi vastartalmu ásványvizforrások mellett látogatott fürdők vannak.
l. Rudolfsthal.
l. Hérens.
l. Prato.
Bagni di (Vaudier), fürdő Cuneo olasz tartományban, 1349 m.-nyi magaban, a Gesso felső völgyében, a Punta Argentera lábánál, 13 km.-nyire a V. nevü falutól, 2645 lak., vasművekkel, márványbányával; 8 kénes forrásal (38-69°) és fürdőintézettel.
1. Chile egyik tartománya, Cautin, Llanquihue, a tenger és Argentina közt, 21,536 km2 területtel, (1894) 65,186 lak. A tartomány a parti Cordillerákból a középső hosszanti völgyből és az Andokból áll; ez utóbbiakban számos a vulkán, aminők Villarica (2840 m.), Quetrupillan (3680 m.), Rinihue (2659 m.), Puyehue stb., amelyek lábánál szép tavak (Lago Villarica, a nagy Lago Ranco stb.) terülnek el. E tavakból folyik ki a Calle-Calle és a Rio Bueno és ömlik a tengerbe. Földje sok gabonát és gyümölcsöt terem. - 2. V., az ugyanily nevü chilei tartomány fővárosa, a Rio Cruces és Calle-Calle összefolyásánál, (1892) 7000 lak., nagy szeszégetőkkel és sörgyárakkal, bőrgyártással, mészárszékekkel és csizmakészítéssel; nagyobbára faházakkal. Kikötővárosául Corral szolgál (2000 lak.). V.-t 1552. Pedro di Valdivia alapította.
(lat.) a. m. isten veled, élj boldogul.
(Grabendorf), nagyközség Szeben vármegye szelistyei j.-ban, (1891) 1232 oláh lak.
kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, (1891) 1130 oláh lak.
(Valepáj), kisközség Krassó-Szörény vármegye bogsáni j.-ban, (1891) 1020 oláh lak.