l. Valkyrják.
valkürök (ó-skandináv valkyrjur), a skandináv mitologia nőalakjai, akik Odin isten és neje Freyja köré gyülekezek s akik a harcban elesetteket (einherjar, l. o.) a Valhallába (l. o.) vezetik. Tartózkodásuk helye Vingolf. Gyakran hattyualakban szállnak. L. Hattyuszűzek.
(humerus), az emberi test felső végtagjainak legkiemelkedőbb részei. Alkotják csontok (lapoka- [scapula], kulcscsont), szalagok, izom (a deltaizom, m. deltoideus) a rajta levő bőrrel és bőralatti szövettel. A váll vagy magasan áll vagy mélyen vagy rendes magasságban, amely utóbbi esetben, ha még gömbölyded is, a test szépségét emeli. A váll domborodottságával szemben a kar, a mellkas, a lapocka és hátizmok közt a hónalj (axilla) foglal helyet.
nagyközség Moson vármegye nezsideri j.-ban, (1891) 1239 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Lőrinc (Lorenzo della Valle), olasz humanista, szül. Rómában 1407 körül, megh. u. o. 1457 aug. 1. Egy ideig Paviában, Milanóban tanított, 1435. Nápolyba utazott, hol V. Alfonz király kedvezően fogadta, azonban eretnekség gyanujába jövén (később visszavont irata: De donatione Constantini Magni), Rómába szökött, hol V. Miklós pápa megkegyelmezett neki. Pápai titkár, tanár és kanonok lett. Lefordította az Iliászt, Herodotost, Thukydidest, minden munkájában kritikai főnek bizonyul, ki a hagyomány és tekintély ellen küzd. Egyike azoknak, kik Aristoteles tekintélyét erősen támadják és gyöngítik. Filozofiai fő műve: Dialecticae disputationes contra Aristotelicos (1499. először nyomtatásban) logika és retorika egyben. De voluptate címü művében elég világosan kifejti, hogy az egyedüli jó a világon, Epikur szellemében, a kéj, ami heves vitákat keltett ellene. Egyik bibliamagyarázó művében (Annotationes in Novum Testamentum) ő az első, aki a Vulgata szövegét a görögre mint eredetire vonatkoztatja. Munkái: Elegantiae latini sermonis (Róma 1471); Thukydides és Herodotos latin fordítása (u. o. 1452 és Velence 1474). Összegyüjtött munkái: Opera (Basel 1543). V. ö. Vahlen, L. V. (2. kiad. Berlin 1870); Mourad, L. V. und das Conzil zu Florenz (Gotha 1881).
(ejtsd: vallyadolid), 1. spanyol tartomány Ó-Kasztiliában, Leon, Palencia, Burgos, Segovia, Avila, Salamanca és Zamora közt, 7569 km2 területtel, (1887) 267,148, egy km2-re 35,3 lak. A tartomány nagyobbára fensík, amelyben a legmélyebben fekvő rész a K-ről Ny. felé tartó Duero völgye. Mig ÉNy-i részén sok a terméketlen puszta, többi részeiben vagy erdős (itt vannak Európa legnagyobb piniafenyő-erdei) vagy gabonatermelésre alkalmas föld, amely főképen búzát, hüvelyeseket és bort (főképen Tordesillasnál) terem. Járásainak száma 11. - 2. V. (latinul Vallis Oletum), az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, a Pisuerga és Esgueva összefolyásánál, a kasztiliai csatorna déli végében, vasutak mellett, (1887) 62,012 lak., vasöntéssel, gyapju-, selyem-, szalagszövéssel, kémiai és ötvösiparral, papiros-, bőrgyártással, őrlő malmokkal és faiencekészítéssel; hat városkapuval, köztük a Puerta del Carmen III. Károly szobrával; szép utcákkal és terekkel (Plaza mayor, árkádokkal körülfogott nagy négyszög, a háromszögü Campo Grande és a nyolcszögü El Ochavo), 15 plébániatemplommal; 1346. alapított egyetemmel, amelynek jogi és orvosi fakultása van 33 docenssel, könyvtárral (32,000 kötet, 308 kézirat); művészeti és tudományos akadémiával. A nyilvános épületek közt a kiválóbbak: a II. Fülöp által alapított, de be nem fejezett nagy arányu székesegyház; a régi királyi kastély; a Torquemada által épített dominikánus kolostor, San Pablo, amely most fegyház, pompás portáléval; az egykori bencés kolostor, amely most kaszárnya; a Colegio de Sta Cruz, amelyben értékes kép és faragványgyüjtemény, meg egy könyvtár (14,000 kötet) van elhelyezve. - 3. V., város Yukatan mexikói államban, az É-i fensíkon, mintegy 14,000 nagyobbára korcs lakossal, pamutiparral, pompás vizvezetékkel, kórházzal. Közelében vannak Chichen-Ica (l. o.) romjai. V.-ot 1543. alapították.
kisközség Szatmár vármegye nagykárolyi j.ban, (1891) 1960 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a termelési tényezőknek a kockázat elvállalása mellett való egyesítése, amelynek az a célja, hogy a vállalkozó csereértékeket termeljen és árusítson. Lényeges feltétele még ezeken kivül a tervszerü és állandó termelési tevékenység, amely csupán a munkamegosztás alapján jöhet létre. A V.-szerü termelésnek következménye az üzem nagyobb terjedelme, a készítmények nagyobb mennyisége, a jobb minőség, az olcsóság, a gyártás egyenletessége s az a jelenség, hogy a termelés függetlenné válik a megrendeléstől, nagy raktári készletekre dolgozik s a kinálat hatalmasan fokozza a keresletet. Különböző alakjai a magán és a nyilvános V.-ok. A magán V.-ok a magángazdaságoknak nyerészkedési elvére vannak alapítva s mindig az a céljuk, hogy a vállalkozó számára jövedelmet szerezzenek; amely V.-ok e célt elérik, jövedelmező vagy produktiv s lukrativ V.-oknak neveztetnek. A nyilvános V.-okat a közérdek szempontjából hatóságok, egyesületek vagy egyesek a nyerészkedésre való tekintetek alárendelésével egyes közszükségek ellátása kedvéért létesítik; ilyenek az állami posták, vasutak, gyárak, hitelintézetek, mezőgazdasági V.-ok stb. A vállalkozó személye szerint megkülönböztetik az egyes és a társas V.-okat. A termelés tárgyait tekintve különböznek egymástól a mezőgazdasági, az ipari, a közlekedési, hitelügyi és a vegyes V.-ok. Az üzem terjedelme szempontjából végre a nagy és a kis V.-okat szokás megkülönböztetni s ámbár e kétféle üzem között nem mindig könnyü a határvonalat meghúzni, mégis ez az osztályozás szolgáltatja egy-egy ország gazdasági állapotára nézve a legfontosabb adatokat. A nagy V.-ok mutathatják fel a legnagyobb termelési és a legtökéletesebb technikai előnyöket, viszont a kis V.-ok képesek a fogyasztók ízléseihez alkalmazkodni s egyes munkáknál a gyártmányok jobb minőségét biztosíthatják. Napjainkban általában inkább virágzanak a nagy V.-ok; ahol egy-egy nagy V. más kisebb V.-okkal versenyre lép, mindenütt az utóbbiak vereségével végződik a küzdelem.
az a jövedelem, amelyet a vállakozó a vállalat (l. o.) termelési tevékenységéből szerez magának. Akkor keletkezik, ha az előállított javak csereértéke meghaladja a termelési költségek összegét. Tulajdonképen nem külön fajtája a jövedelemnek (l. o.), mert eredetére nézve nem lehet más, mint földjáradék, vagy munkabér, vagy tőkekamat, vagy ezek összetétele s éppen ezért a szó szoros értelmében csakis akkor lehet szó V.-ről, hogyha a vállalkozó a termelési tényezők egyesítése és a konjunkturák kihasználása által nagyobb jövedelmet volt képes elérni, mint amekkorát a felhasznált földnek, munkának és tőkének járadékszerü átlagos jövedelme képvisel. E nyereség nagysága rendkivül különböző és gyorsan változhatik; napjainkban a vállalkozási kedvnek és az üzleti jártasságnak terjedésével egyidejüleg általánosan csökkenő irányzatot mutat.
(lat. religio), az embernek viszonya Istenhez, amely az ember életét értelme, akarata és érzelmei szerint meghatározza; máskép az embert Istennel összekötő kapocs, amellyel Istent megismeri, szereti és akaratát teljesíti. A V. az erkölcsi érzet mellett a leglényegesebb jel, mely az értelmes embert az oktalan állattól megkülönbözteti; a legfontosabb tényező az egyed, a család és állam életében; alapítója és fentartója a civilizációnak, a tudománynak és művészetnek. Történelme az emberiség történelme. Nincs nép, amelynek vallása nem volna, még ha vallásbeli ismeretik bármily csekélyek és babonásak is. Megkülönböztetünk természeti (l. Természetvallás) és természetfölötti vallást. Természetfölötti, máskép kinyilatkoztatott V. Istennek az emberi szellem természeti erejét meghaladó oly ismerete és tisztelete, mely természetfölötti isteni közlésen alapszik és csak isteni segítség által jöhet létre. Ilyen V. a keresztény V. - Szokás még az állam-V. kifejezést is használni, mely kifejezés nem azt teszi, mintha az államnak volna vallása, hanem azt, hogy valamely államban egyik felekezet egyház-szervezete, a történeti fejlődés folyamán, összenőtt az állam szervezetével. A modern államok ezzel szemben mindjobban a polgári illetőleg jogállam (l. o.) megvalósítására törekszenek. Lásd még Vallásfelekezet.