l. Sala Consilina.
a Sarca felső völgye, az Adamello-, Presanela- és a Brenta-csoportok közt; Pinzolótól Tionéig nyulik és egyike Dél-Tirol legkiesebb völgyeinek.
(franc., ejtsd: valé) a. m. völgy.
a Jaun-völgy (l. o.) francia neve.
l. Puncta dolorosa.
Mainthal (l. o.) olasz neve.
város Koblenz porosz kerületben, a Westerwald DNy-i lábánál, vasút mellett, (1890) 3722 lak., agyagiparral, szép román ízlésü kat. templommal. 1 km.-nyire vannak az 1143. alapított és 1667. szekularizált Schönstadt kolostor romjai.
város, l. Valangin.
francia város, l. Saint-Vallier.
L. (növ.), a békatutajfélék (Hydrocharideae) családjába tartozó törpeszáru, fajaszakadt, vizi, többnyáréltü, tarackoló fű, mind a két földségnek melegebb és mérsékelt vidékén, Budán 1876. honosult meg. A V. spiralis L. Olaszországban, Francia- és Németország déli részén, Indiában, Amerikában s Ausztráliában kivált a rizs- vagy más földöntöző csatornákban, a viz alatt tenyészik. Termékenyülése valóban bámulatra méltó. A V. kétlaki. A him virágok rövidnyelü gombban a pázsitféle levelek tövében, közel a viz fenekéhez fejlődnek a viz alatt; a termő virág magánosan nő a levél tövében, spirálisan csavarodott hosszu nyele van, kellő időben széttágul, kiegyenesedik s a termő virág a viz felszinére jut. Ekkor a him virágok teljesen leszakadnak a növényről, könnyüségüknél fogva a viz felszinére emelkednek, itt nyulnak ki s a viz a termő virágokhoz hajtja s a levegőben megtermékenyítik. Fogantatás után a spirális nyél összezsugorodik s a termés a vizben érik meg. A V.-t az aquariumban is tenyésztik, de időnkint ritkítani kell. Nagyon gyorsan szaporodik, még a sajkát is feltartóztatja.