l. Amictus és Koronázási jelvények.
l. Vállazó.
a büntető perben a terheltnek a tényekre vonatkozó nyilatkozata. L. Vallatás A tanu-V.-t l. Tanuk.
(lat. Vallis umbrosa), 1869-ig kolostor, 1870 óta Olaszország egyedüli erdész-akadémiája és meteorologiai állomás, újabban nyári üdülőhel Firenze olasz tartományban, a Prato Magno ÉNy-i lejtőjén, Reggello község mellett, érdekes templommal, fölötte szép kilátást nyujtó Il Paradisinóval (1027 m.). V. kolostort 1015-ben árnyékos erdőben San Giovanni Gualberto alapította, mostani alakjában 1637. építették föl.
szerzetesrend szt. Benedek szabályai szerint. Alapította szt. Gualbert (megh. 1073), ki előkelő firenzei családból származott. III. Celesztin pápa 1193. a szentek sorába iktatta. Emléknapja jul. 12. Rendje halála után igen elterjedt és a XVII. sz.-ig 12 bibornok, több mint 30 püspök, 100 szent és számtalan egyházi iró került ki belőle. Gualbert halála után 200 évvel szt. Humilitas (megh. 1310.) női kolostort alapított a V. mintájára. Jelenleg 8-10 ilyen kolostor van Olaszországban. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (XI); Hergenröther, Kirchengesch. (II).
város, l. Avlona.
vagy vallonida (növ.), l. Tölgyfa.
(Waalsche Kerk v. Gemeente), a Hollandia északi tartomáyaiban levő francia reformátusok összessége, mely név onnan ered, hogy midőn Németalföld északi tartományai a XVI. sz. végén a déli tartományoktól különválva, köztársasággá alakultak, a Németalföld vallon tartományaiban volt reformátusok oda költöztek át.
(Valongo), község Oporto portugál kerületben, vasút mellett, (1890) 3603 lak.
az a francia dialektus, melyet a vallonok beszélnek. A germán szomszédságnak nagy hatása volt a V.-re, mert a V.-ben az összes francia népies dialektusok között a legtöbb germán elem van. V. ö. Grandgagnage, Dictionnaire étymologique de la langue wallone (Liege 1847-1850, folytatta Scheler, Brüsszel 1880); Wilmotte, Le Wallon. Histoire et littérature des origines a la fin du XVIIIe siecle (Brüsszel 1894).