a zenében általában minden olyan hang, amely valamely harmoniában nem képvisel lényeges, hanem csak átmenő, módosító hangot; szoros értelemben az a hang, amely egy bizonyos harmonia lényeges zöngéje után ismét visszatér ahhoz. Az ilyen visszatérés történhetik ugy felülről, mint alulról, de mindig a kijelölt skála zöngeegymásutánja szerint. A módosító jelek, minők a kereszt ([ÁBRA]), a bé ([ÁBRA]), a kettős kereszt (´), a kettős bé ([ÁBRA]), nincsenek kizárva.
l. Váltóáramu gép.
l. Osztályrendszer.
l. Veltlin.
1. az első ismert magyar tanító, velencei szerzetes volt, ki szt. Gellérttel és szt. Mórral szentföldi utazásra készült és 1015. Velencében hajóra is szállt; követte azonban apátját Gellértet Magyarországba is, hol valamely kolostorban, talán a bakonybéliben vonult meg. Mindenesetre összeköttetésben maradt Gellérttel s 1030. megjelent Esztergomban, hogy onnan vele együtt induljon Csanádba, a Gellértnek adott püspöki megyébe. Itt 30 magyar új arra kérvén Gellértet, hogy fiaikat taníttassa s papokká neveltesse, a püspök egy házat azonnal iskolául rendezett be s V.-t tette meg tanítóul, mert Magyarországban 15 esztendeje lakván, kissé már magyarul is tudhatott. Ortvay Tivadar és Karácsonyi János neki tulajdonítják a Gellért-legenda első 21 fejezetének irását, mely 1055-75 közt történhetett.
2. V., Várad második ismert püspöke, Sixtus utóda, 1124-38. Ő hozta szokásba a Szt. László sírjánál való istenitéleteket, mi által magának és káptalanának tekintélyt szerzett, Várad fejlődését pedig nagyban előmozdította. Némelyek szerint V. 1138 után Erdély püspöke lett; ez évtől fogva azonban nincsenek róla adatok. V. ö. Bunyitay, Váradi püspökség (I. 53-57).
(aiguille, switch, Weiche). Hogy az állomásba érkező vonat két párhuzamos vágány bármelyikére behaladhasson, avagy e kettőről a vonat ugyanazon tővágányra kihaladhasson, illetőleg a vonatokat egyik vágányról a másikra átterelhessük, a keresztezést (l. o.) és az u. n. V.-ból álló kitérőszerkezetet használjuk. Miként az 1. ábrából látható, a külső sinek - a tősinek - között két, csak a tövénél megerősített s a körül együttesen forduló csúcs- vagy nyelvsín van.
[ÁBRA] 1. ábra.
Ez utóbbiak oly alakra vannak gyalulva, hogy kétharmadrészben a tősínhez lapulhatnak és igy a kerekkarimát a kivánt irányba terelhetik. Ezek is, mint a 2. ábrában látható, az u. n. angol V. az egyszerü V.-k. Van azonban összetett V. is.
[ÁBRA] 2. ábra. Angol váltó.
Ez négy egyszerü, csúccsal szemben fordított V.-nak az összetétele, melyeket a középen elhelyezett V.-állító készülékkel egyszerre állítanak a kellő menetirányba. E V.-k arra szolgálnak, hogy két párhuzamosan fektetett vágányra tetszés szerint mind a négy irányból lehessen a vonattal áthaladni. - V. a jogban, l. Váltó alakja, Váltójog, Váltólevél.
A törvény ugy a váltólevél, mint az egyes váltónyilatkozatok alakját részletesen körülirja, s azok érvényesek, amelyeknél a törvény által előirt kellékek megvannak. Az 1876. XXVII. t.-c. 3. §-a az idegen váltó kellékeit a következőkép szabályozza. Lényeges kellékek: 1. a váltó elnevezés magában a váltó szövegében vagy ha az nem magyar nyelven állíttatik ki, annak a nem magyar nyelven való kifejezése. 2. A fizetendő pénzösszeg kitétele, kiteendő a pénznem (számolási érték is lehet) s a pénzösszeg; ez utóbbi betükben vagy számokban tehető ki, s rendszerint mindkettőben megjelöltetik; ha két összeg eltérő amennyiben ugy betük, mint számokban tétetett ki, a betükben kitett összeg érvényes, ha pedig akár betükben, akár számokban többször, a kisebb (1876. XXVII. t.-c. 4. §); ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, az ily kikötés nem létezőnek tekintetik. 3. A rendelvényes (intézvényes), vagyis azon személy vagy cég megnevezése, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő; a bemutatóra szóló váltó tehát érvénytelen; rendelvényesként a kibocsátó önönmagát is megnevezheti (1876. XXVII. t.-c. 5. §), az ily váltó saját rendeletre szólónak neveztetik; rendelvényesként több személy együttesen (cumulative) is megnevezhető, vagylagosan azonban birói gyakorlatunk szerint nem (az olyan intézvényezet váltót, amelynél a fedezetet nem az intézvényezett adja, hanem egy harmadik személy, bizományi váltónak is szokás nevezni, amit a váltón igy fejeznek ki: «és tegye az összeget N. N. úr számlájára»). 4. A fizetés ideje, mely az egész váltóösszegre nézve csak egy és ugyanaz lehet; érvénytelen tehát az oly váltó, amely a fizetés tekintetében a szokásra utal (uso-váltó), vagy részleteket állapít meg (ráta-váltó); a fizetés idejének meghatározása szerint megkülönböztetünk: a) Határozott napra szóló váltókat; a lejárati nap bárminő módon megjelölhető, csak feltétlen bizonyossággal egy napot irjon körül. A törvény értelmezési szabályokat is állít fel: ha a fizetési nap valamely hónap közepére tűzetett ki (medio-váltó), a váltó azon hónap 15-én jár le; ha valamely hónap elejére v. végére, a lejárati nap a hónap első, illetőleg utolsó napja; ha a fizetési időben nap és hónap mellett az év hiányzik, azon év értendő, melyben a váltó kiállíttatott; ha azonban a fizetési nap azon évben már eltelt, a lejárat a legközelebbi évre esik (1876. XXVII. t.-c. 30. §). b) Látra szóló váltók; ezzel egyenértéküek a bemutatásra, tetszésre vagy felmondásra kiállított váltók. E váltók a bemutatáskor járnak le; az ily váltókat a forgatók s a kibocsátó elleni visszkereset elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállítástól számítandó két év alatt kell fizetés végett bemutatni; ha valamely forgató forgatmányában különös bemutatási időt jelölt ki, annak váltói kötelezettsége megszünik, ha a váltó e határidő alatt be nem mutattaik. c) A lát után bizonyos időre és d) a kelet után bizonyos időre szóló váltók; ezek a láttamozás (keltezés) végetti bemutatás, illetve a kelettől számítandó, a váltóban kitett határidő leteltével járnak le.
A lejárat kiszámítása tekintetében a következő szabályok irányadók: 1. ha a határidő napokban állapíttatott meg, a lejárat a határidő utolsó napjára esik; e határidőbe azon nap, melyen a kelet utánra szóló váltó kiállíttatott, vagy a lát utánra szóló váltó elfogadás végett bemutattatott, nem számíttatik be; 2. ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban, évben, félévben vagy évnegyedben állapíttatott meg, a lejárat a fizetési idő hetének vagy hónapjának azon napjára esik, mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kiállítás, illetőleg a bemutatás napjának megfelel; ha pedig a nap a fizetési hónapban hiányzik, a lejárat e hónap utolsó napjára esik; 3. félhónap alatt mindig tizenöt nap értetik. Ha a határidő egy vagy több egész s egy fél hónapban állapíttatott meg, a félhónap mindig a határidő végén számítandó (1876. XXVII. t.-c. 32. §). Ha a kelet utánra szóló és belföldön fizetendő váltó oly országban állíttatott ki, melyben az ó-időszámítás áll fenn, a nélkül, hogy megjegyeztetett volna, hogy a váltó az új időszámítás szerint kelt, vagy ha a váltó mindkét időszámítás szerint kelteztetett: a lejárat napja az új időszámítás szerinti naptár azon napjától számíttatik, mely az ó-időszámítás szerinti kiállítási napnak megfelel (1876. XXVII. t.-c. 31. §) a forgatók s a kibocsátó elleni visszkereset különbeni elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállítástól számítandó két év alatt kell elfogadás végett bemutatni; ha az ily váltón valamelyik forgató forgatmányában különös bemutatási határidőt jelölt ki, az ő váltójogi kötelezettsége megszünik, ha a váltó a kijelölt határidő alatt elfogadás végett be nem mutattatik (1876. XXVII. t.-c. 19. §). e) Vásárra szóló váltók csak akkor érvényesek, ha a vásár helyére s idejére szólnak; lejárnak a vásár napján, ha ez egy napnál hosszabb ideig, de legföljebb nyolc napig tart, a vásár nyolcadik napján, ha a vásár nyolc napnál tovább tart (1876. XXVII. t.-c. 35. §). 5. A kibocsátó (intézvényező) név- vagy cégaláirása. Az aláirásnak a váltó előlapján az intézvény szövege alatt kell lennie. Kézjegy érvényes, ha biróilag vagy közjegyzőieg hitelesíttetik, s ha irója testi fogyatkozás miatt nem képes nevét aláirni (1876. XXVII. t.-c. 104. §). Vakok váltónyilatkozata csak akkor kötelezi őket, ha az aláirás közjegyzőileg hitelesíttetett (1886. VII. t.-c. 24. §). 6. Az intézvényezettnek, vagyis azon személynek vagy cégnek megjelölése, mely által a fizetés teljesítendő. Több intézvényezett is nevezhető. A kibocsátó intézvényezettként, amennyiben a fizetés nem a kiállítás helyén teljesítendő, önmagát is megjelölheti (intézvényezett saját váltó); az ily váltó minden tekintetben idegen váltónak tekintetik. 7. A fizetés helye; az intézvényezett neve vagy cége mellett előforduló hely, ha magán a váltón külön hely kijelölve nincsen, fizetési helynek és egyszersmind az intézvényezett lakhelyének is tekintendő. Ha több hely van a váltón kijelölve fizetési helynek az első tekintetik (l. Telepítés). 8. A kiállítás helye, éve, hónapja, napja.
A saját váltó (l. o.) kellékei azonosak az 1-5. és 8. számok alatt felsoroltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a kibocsátó nem neveztetik intézvényezőnek (1876. XXVII. t.-c. 110. §). A felsorolt kellékek valamelyikének hiánya a váltót érvénytelenné teszi; sem a kibocsátói nyilatkozatból, sem a váltóra vezetett bármely más nyilatkozatból váltójogi kötelezettség nem származik. A hiánnyal egyenlő a kellék szándékos törlése, ha az arra jogosulttól ered. A megtörtént törlés az ellenkező bebizonyításáig szándékosnak védelmeztetik.
A dinamó-elektromos gép leirásánál láttuk, hogyha mágneses térben hajlított vezetőt forgatunk, akkor, ha ezen vezetőt áramkörre kiegészítve képzeljük, abban elektromótoros erő lép fel és pedig váltakozó irányban, a szerint, amint a hajlított gyűrüalaku vezetőben a metszett mágneses erővonalak száma növekszik vagy apad. Ha már most egy ily hajlított vezető helyett azt több menetben képezzük ki, avagy többet helyezünk egymás mellé párhuzamosan és egyik végüket a forgó tengelyen szigetelten felerősített egyik áramszedő gyűrühöz, másik végüket egy másik ily gyűrühöz kötjük, az ezen gyűrük útján zárt áramkörben erős, folytonosan váltakozó irányu áramokat kaphatunk. Ily gépet mutat 1. ábránk.
[ÁBRA] 1. ábra. A Westinghouse-Company váltóáramu gépe.
A külső vasköpönyegen vannak küllőszerüen befelé elhelyezve a mágnes-teret létesítő elektromágnesek, amelyeket egy külön kis egyenáramu dinamó gerjeszt, az ezen elektromágnesek gerjesztette mágneses mezőben forog a több huzaltekerülettel körülvett dob-armatura.
[ÁBRA] 2. ábra. A Westinghouse-Company gépének armaturája.
A 2. ábra külön mutatja az armaturát, forgó tengelyével és balról a tengelyre erősített 2 áramszedő gyűrüvel. Az armatura azonban mint 3. ábránk mutatja, tárcsaszerüen is készíthető.
[ÁBRA] 3. ábra. Siemens és Halske tárcsás váltóáramu gépe.
Itt a mágnesező elektromágnesek, amelyek a másneses teret létesítik, jobbról és balról egymással szemben párhuzamosan a forgató tengellyel vannak elhelyezve. Közöttük az ott képződött erős mágnestérben forog tárcsához erősítve az egyes tekercsekből álló armatura. 4. ábránk a Ganz-féle váltakozó áramu gépek egy igen elterjedt szerkezetét mutatja. A forgó tengelyre küllőszerüen vannak a M-mel jelölt mágnesező tekercsek felszerelve.
[ÁBRA] 4. ábra. Ganz-féle váltóáramu gép.
Ezek vasmagja váltakozva egymásba átnyuló vasbádoglemezekből van képezve. Ezen mágnesek alatt a helytálló vaskoszoruba szerelve vannak az armatura-tekercsek, amelyekben a forgó elektromágnesek váltakozó irányu áramot gerjesztenek. Annak, hogy az armatura nem forog, különösen nagy fontossága van akkor, amidőn ily gépekkel nagy feszültséget termelünk, ilyenkor ugyanis még a legnagyobb óvatosság mellett is a surlódó kontaktusok többé meg nem bizhatók. Újabban igen elterjedt a V.-ek egy oly faja, amelyeknél tekercsek egyáltalában nem forognak, az u. n. induktor-gépek.
[ÁBRA] 5. ábra. Újabb induktorgép.
Ezeknél, mint 5. ábránk mutatja, az M vaskoszoru mélyedésében levő S köralaku tekercs e koszorut akképen mágnesezi, hogy az egyik oldalán levő A sugáralaaku nyulvány, amelyen armatura-tekercs van, egy bizonyos sarku mágnessé válik, mig a másik oldal éppen ellentétes lesz. Ha már most ezen két nyulvány előtt az egyes forgó küllők végére erősített JJ lágyvasfegyverzet forog, a szerint amint a küllő az AA mágnesek körét zárja avagy nyitja, az erővonalak száma szaporodik avagy apad és igy az AA nyulványokon lévő tekercsekben váltóáramok indukáltatnak.
A váltó gazdasági funkciójánál fogva a kereskedői forgalom tárgya s igy a nagyobb piacokon az egyes helyekre szóló váltóknak a kereslet s kinálat törvényei által szabályozott árfolyamuk van s szokások fejlődnek ki az ily forgalom tárgyát tevő váltók kellékeinek meghatározása körül. E V.-ok a nemzetközi forgalom lényeges tényezői s a közgazdaságtan részletesen kifejtette törvényeiket.
Hazánkban, mint a legtöbb külföldi államban, a váltók illeték alá esnek. Ennek lerovása vagy más bélyeggel ellátott kincstári ürlapok felhasználása, vagy a kellően felbélyegzett váltóleveleknek aláirás előtti átbélyegzése útján történik. A részletekre v. ö. 1881. XXVI. t.-c. 8. és az illetékszabályok idevágó tételeit. Kiemelendő, hogy e szabályok meg nem tartása nem jár váltójogi következményekkel, vagyis a bélyeggel el nem látott váltó is teljes érvénnyel bir és biróság előtt is érvényesíthető. A bélyegrövidítést a pénzügyi hatóságok büntetik a hiányzó bélyegilleték ötvenszeresével. A V. fokozatait az I. bélyegfokozat állapítja meg, amely alá a hat hónál nem később lejáró váltók tartoznak (mert hat hónapnál hosszabb lejáratu váltóra a II. fokozat szerinti illeték jár).