l. Váltóeljárás, Váltótörvényszék.
az, aki a váltót tényleg birlalja, s azonfelül vagy mint rendelvényes, vagy mint forgatmányos a hátiratoknak összefüggő s egész ő hozzá lenyuló láncolata által igazoltatik. Ez összefüggés akkor létezik, ha az első hátirat a rendelvényes nevével, minden későbbi hátirat pedig annak nevével van aláirva, ki a közvetlen megelőző hátiratban mint forgatmányos fordul elő. A V. tehát a mindenkori váltóhitelező, mert a váltóból eredő jogok gyakorlásához a váltó birtoka elengedhetetlenül szükséges. Ha valamely üres forgatmány után további forgatmány következik, az tételeztetik fel, hogy az utóbbi kiállítója üres forgatmány mellett jutott a váltó birtokába. Igazolva van bármely közbenső forgatmányos is, valamint a váltó bármely birtokosa, ha az utolsó forgatmány üres. A kitörölt forgatmányok a birtokosi minőség megbirálásánál nem létezőknek tekintetnek. A fizető a hátiratok valódiságát megvizsgálni nem tartozik, s azok valótlanságát csak akkor hozhatja fel, ha a V. a váltót rosszhiszemüen, vagy vétkes gondatlansággal szerezte meg. A váltó elfogadás végetti bemutatására, s az elfogadótól való biztosítás követelésére, s megtagadás esetén óvás felvételére a váltó puszta birtoka is feljogosít. A V., ha a fentiek értelmében igazolt, a váltó kiadására csak az esetben kötelezhető, ha megszerzése körül rosszhiszemüség vagy vétkes gondatlanság terheli (1876. XXVII. t.-c. 17., 26., 36. és 80. §).
magyarban járóbúza, a mívelt búzának egy oly változat, mely ugy őszkor mint tavaszkor vethető, de ezt a jellemző tulajdonságát csak akkor tartja meg, ha felváltva mint őszi és tavaszi búza termeltetik.
a váltói jogok érvényesítése s fentartása végett eszközölt cselekmények; ilyenek főkép a bemutatás (l. o.) és óvás (l. o.).
törvényünk szerit 1/3%-a a váltóösszegnek, alkatrésze a fizetési kereset- s visszkeresetnek, ha a váltó fizetés hiánya miatt megóvatoltatik; követelheti továbbá a névbecsülő elfogadó a fizetőtől, ha a váltót azért nem fizethette ki, mert az intézvényezett vagy más közbenjáró tette (1876. XXVII. t.-c. 50., 51. s 65. §§).
az olyan eke, mellyel a barázdát nemcsak jobbra, hanem balra lehet dönteni. A V. vagy két eketestből vagy fordítható eketestből áll és főképen nagyon lejtős területek megszántásánál nyer alkalmazást, ezért nevezik hegyi ekének is. L. Eke (II. melléklet 4. ábra).
a váltói jogok (keresetek) megszünésének egyik módja. Az elfogadó, s a saját váltó kibocsátója elleni kereset a váltó lejártától számított három év alatt évül el. A kibocsátó, s a többi előző elleni visszkereset elévül: 1. három hó alatt, ha a váltó Európában, kivéve Izlandot és a Faröi szigeteket, volt fizetendő, vagy a visszkereső ott lakik; 2. hat hó alatt, ha Ázsiának és Afrikának a Közép- és Fekete-tenger melletti partvidékein, és ezen tengereknek az említett földrészekhez tartozó szigetein; 3. 8 hónap alatt, ha a váltó valamely más Európán kivüli országban, vagy Izlandban, vagy a Faröi szigeteken volt fizetendő, vagyis a visszkereső ott lakik. A váltóbirtokos ellen a fentebbi esetekben az elévülési idő az óvás felvétele napjával veszi kezdetét; a forgató ellen pedig, ha előbb fizetett, mint ellene a váltókereset megindíttatott, a fizetés minden más esetben a kereset kézbesítése napjával kezdődik. Az elévülés a kereset megindítása által megszakíttatik, de csak azon váltókötelezett irányában, ki ellen a kereset irányult. A visszkeresettel megtámadott forgató jogosítva van visszkereseti jogainak az elévülés elleni biztosítására előzője ellen perbejelentéssel élni; ez esetben a perbejelentő visszkereseti jogainak elévülése az ellene hozott birói határozat jogerőre emelkedésének időpontjától veszi kezdetét. Az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik, mindamellett sommás eljárásnak elévültnek látszó váltó alapján helye nincs. A váltóadós ellen nyitott csőd a megkezdett elévülést megszakítja s szünetelteti. Ha a váltó elévült, a váltóbirtokos a kibocsátó s elfogadó ellen köztörvényi úton felléphet, amennyiben ezek az ő kárával gazdagodnának; a forgatók ellen ily keresetnek helye nincs (1879. XXVII. t.-c. 84-90. §§).
A váltói jogviszonyok sajátos természete szükségessé teszi, hogy az érvényesítésökre szolgáló eljárás gyorsabb s szigorubb legyen a rendesnél, s ennélfogva eltérő szabályozásban részesüljön. A legtöbb jogrendszer külön szabályok felállítása által kielégíti e szükségletet. Hazai jogunkban a V. forrását az 1881. LIX. t.-c. 107. §-ának felhatalmazása alapján 1881 nov. 1-én 2851. I. M. E. sz. a kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet képezi. Tartalma fő vonásaiban a következő: V. alá tartoznak a váltókeresetek s visszkeresetek, perbejelentések, a váltói megtartási jog érvényesítésére irányuló keresetek, az óvatoló személyek elleni kártérítés és váltóügyekből eredő ügyvédi díjak iránti kártérítési keresetek, végül a váltótörvényben felsorolt perenkivüli ügyek. Hatáskörrel birnak a királyi törvényszékek, a budapesti és pestvidéki törvényszékek területére a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék. Itélethozatalhoz egy ülnök részvétele szükséges. Illetékes az alperes lakhelyének, vagy a váltó fizetési helyének birósága. A peres eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Az eljárás somás vagy rendes. Sommás eljárásnak csak minden kellékkel ellátott, aggálytalan váltó alapján van helye, ha a kereset megalapítására szükséges minden okirat eredetben csatoltatik, s az alperes az osztrák-magyar monárikai területén belül lakik. A keresetre a biróság, ha helyén van, sommás végzést hoz, amelyben meghagyja alperesnek, hogy a váltóösszeget járulékaival három nap alatt végrehajtás terhével megfizesse, illetőleg birói letétbe helyezze. A sommás végzés ellen az adós három nap alatt kifogásokkal élhet, amelyek tárgyalására határnap tűzetik ki, s a per azután a rendes eljárás szabályai értelmében tárgyalandó. Ha sommás eljárásnak helye nincs, a biróság mindjárt a keresetre határnapot tűz ki s arra a feleket megidézi. Az eljárás a jegyzőknyvi, a tárgyalás, a felek kölcsönös eljárasitól eltekintve, rendszerint öt nap alatt befejezendő. Közös okirat előterjesztése iránti alkeresetnek s felfedező eskünek egyáltalán nincs helye; főesküvel való bizonyításnak csak az okirat valódiságára, vagy a felek beleegyezésével van helye. Perújítás esetét kivéve csak a helyben levő, vagy a határnapra előállított tanuk hallgattatnak ki. A per érdeme itélettel döntetik el; a teljesítési idő három nap. A felebbezés, valamint az esküre jelentkezést tartalmazó kérvény három nap alatt adandók be. A tárgyalás, vagy eskületételi határnap vétlen elmulasztása esetén három, a kifogásos felebbviteli beadvány, eskükérvénynél tizenöt nap alatt igazolás kérhető. Ugy az itélet, mint a sommás végzés ellen perújítás kérhető, ügyvédvétség esetén három hó, egyébként három év alatt. Semmiségi per is indítható az itélet jogerőre emelkedésétől számított három éven, vagy ha a végrehajtás ezen időn belül nem foganatosíttatott volna, a végrehajtás foganatosításától számítandó 30 napon belül. Nincs helye e jogorvoslatoknak az alapperben jóhiszemüen eljárt ellenfél ellen, ha visszkereseti jogai időközben elenyésztek.
az a biróság, mely az 1840. XV. t.-c. hatályának ideje alatt váltóügyekben és csődügyekben a másodfoku biráskodást gyakorolta, kivéve a fiumei váltótörvényszéktől felebbezett ügyekben, mert ezeket a tengerparti kapitányszékhez kellett felebbezni (1840. XV. t.-c. II. r. 3. §; 1844. VI. t.-c. 10. §). A V. a kir. kuriának önálló osztályát alkotta (1840. XV. t.-c. I. r. 6. §), egy elnökből s legalább hat biróból állott; az itélethozatlhoz az elnökkel együtt öt tag volt szükséges. A legfelsőbb biróságot váltóügyekben is a hétszemélyes tábla alkotta. Az 1870. XVI. t.-c. a V.-et megszüntette s hatáskörét a budapesti kir. táblára ruházta; a legfőbb biróságot pedig váltóügyekben is már az 1868. LIV. t.-c. óta a kir. kuria képezte.
A váltóeljárás szigoruságának egyik nyilvánulása az volt, hogy a fizetni nem képes adós fogságba vettetett (solve aut mane). Ma már a legtöbb államban el van törölve. L. Adósok börtöne.