István, mérnök, szül. Szegeden 1765 szept. 22., megh. 1830 nov. 4. 1786. Pesten földmérői oklevelet szerzett s aztán Szegeden mint városi földmérő működött. A városi mérnöki tisztet 1821-ig viselte, mikor nyugalomba vonult, 1826. Varasányi előnévvel nemességet kapott. 1830. az akadémia javára 200 p. forint alapítványt tett. A kiterjedt műszaki gyakorlaton kivül igen szép irodalmi munkásságot is fejtett ki. Nevezetesebb műszaki művei: A Tiszát a Dunával összekapcsoló új hajókázható csatorna iránti értekezés (1805); A sivány homokság használhatása (1825); Túl a tiszai nagyobb árvizek eltéríthetéséről egy-két szó (1830). Ezeken kivül irt költeményeket, szindarabot, nyelvészeti és közgazdasági munkákat, melyek közül nevezetesebbek: A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiui vélekedés (1806); A bankócédulák elenyésztethetéséről való vélekedés (1807). V. ö. Sárközy Imre, Régibb vizi mérnökeink életéből.
az olasz alpokban a glecser neve.
orosz folyadékmérték = 10 kruska = 12,3 lit., 40 V. = 1 bocska.
(Vogyeradi), kisközség Pozsony vármegye nagyszombati járásában, (1891) 1013 tót lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt Zichy gróf-féle katély és nagy park van, melyben kereskedelmi kertészetet is űznek.
a törvényhozó testület által hozott ama határozatok, melyek a véd- és hadkötelezettséget kiszabják, illetőleg megállapítják, hogy az állam erőtényezői a haza védelmének céljaira mikor és mily fokon vehetők igénybe. L. Véderő.
(ol.) a. m. látkép, kilátáskép, magasabb nézőpontról szem elé táruló térséges vidéket, p. valamely várost és környékét ábrázoló tájkép. A tájfestők régebben többnyire V.-festők voltak, ma az egyes vidékekből kiszakított tájrészletek a tájképfestészet leggyakoribb tárgyai.
l. Vám. - V.-iskola, l. Közgazdaságtan.
vagy vámvédelem, l. Heemskerk (6).
falu Groninger németalföldi tartományban, a Winschoter-diepbe torkolló csatorna mellett, 9824 lak., élénk hajózással és hajóépítéssel.
a. m. fénkultura (l. o.).