a német Werbung szó után a toborzás (l. o.) neve; V.-os tánc, l. Magyar táncok; verbuválni, toborzani.
(növ.), l. Bükk.
(ejtsd: vercselli), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Novara olasz tartományban, a Sesia melletti mocsaras síkságon, vasút mellett, (1881) 28 999 lak., selyemfonással, rizshántolással, élénk kereskedéssel; különböző iskolákkal; római régiségeket tartalmazó muzeummal, 1219. alapított, szt. Andrásról elnevezett bazilikával; székesegyházzal, amelynek könyvtárában őrzik a IV. sz.-ból való, állítólag szt. Özséb által másolt evangeliumot. Cavournak, II. Viktor Emánuelnak és Garibaldinak emlékoszlopai vannak a városban. V., az antik Vercellae, a rómaiak idejében fontos municipium volt. DK-re tőle vannak a Campi Raudii, ahol Marius Kr. e. 101. legyőzte a cimbereket.
l. Veerhnednyeprovszk.
(hegyvidék), Bereg vármegyének Uklinától É-ra a galiciai határig terjedő vidéke, melyet kizárólag görög kat. rutének laknak. Erdős, zord és kevéssé termékeny vidék, melyen csak a völgyekben vannak termékenyebb szántóföldek. Az igen szegény vidék központja Alsó-Verecke.
(állat, Cenchris tinnunculus L.), a nappali ragadozók rendjébe, a sólyomfélék családjába tartozó madárfaj. Háta rozsda-vörös fekete cseppfoltokkal; evezői fekete-barnák. A him feje hamukék; hasonló szinü farka fekete harántsávval díszített; mig a nőstény és fiatal feje rozsda-vörös feketén foltos, rozsda-vörös farkukon pedig 10-11 fekete harántsáv található. Lába és viaszhártyája sárga. Hossza 33-35, szárnyhossza 24, farkhossza 16 cm. Első és második evező tollának belső zászlója szűkített (képét l. a Ragadozó madarak szines mellékletén). Igen közönséges, helyet változtató madár, mely előfordul Európában. Ázsiában és Afrikában. Apróbb emlősökkel és madarakkal táplálkozik. Rendesen tornyokon, fákon, romokban fészkel. Magyarországban előfordul még a sárga körmü V. (C. Naumanni Flesch.) és a veres lábu V. (C. vespertina L.).
kisközség Krassó-Szörény vármegye karánsebesi járásában, (1891) 1231 oláh lak.
(olasz), zöldes-fekete alapszinü márványnem, sötét és világos foltokkal. A rómaiak díszítő szobrászati műveikhez szerették használni.
(olasz, korzikai föld), díszítéseknél alkalmazott kőzet, mely a gabbrosznak változata, szürkésfehér és kékesfehér saussuritből és fűzöld smaragditból áll. A kőzet lerakódva vagy nagy tömbökben található Korzikában Alauzano és Orezza körül a San Pietro di Rostino hegyekben, továbbá Rutali körül a Fiumalti partjain s néhány más helyen.
l. Érmeügy.