a 40-es évek irodalmában Kerényi Frigyes (l. o.) álneve.
politikai község Varasd vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1145 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. Alsó-V., kisközség Torda-Aranyos vármegye topánfalvi j.-ban, (1891) 2517 oláh lak. Közelében szép vizesés van, melynél a patak 20 m. magas mészszikláról zuhan le. Közelében az Aranyos bal oldalán a kövületeiről hires Csiga-hegy van. V. lakói szénégetést űznek. - 2. Felső-V., kisközség u. o., (1891) 2629 oláh lak. Itt született Janku Ábrahám, a «havasi király». V. ö. Téglás Gábor, Alsó-V.-n a Kis-Aranyos völgyében (Földrajzi Közlemények, 1882. évf.).
(állat), a ragadozók rendjébe, a menyétfélék családjába tartozó emlős nem. Testök hosszukás, fejök megnyult és széles arcorrban végződik. Szemeik kicsinyek, nyakuk rövid, lábuk alacsony. Orrkagylóik kerekek, farkuk hosszu és hegyezett, lábukon a karmos ujjakat uszóhártya köti össze. 5/3 zápfoguk és erős szemfoguk van. Fajai a vizben és tengerben élnek és különösen a halászatra kártékonyak. Hazánkban él a közönséges vidra (Lutra vulgaris L.), melynek hazája Európa és Ázsia északi, valamint középső részei. Hegyi patakok mentén szeret tartózkodni. Nappal alszik, éjjel halászgat. Németországban, Khinában halfogásra is használják. Bundája rövid szőrü, felül sötétbarna, alul fehéres. Hossza 80, farkhossza 40 cm. Fiatalon befogva megszelidül. Húsa halízü. Szőrös bőrét prémül használják, farkszőréből pedig ecsetet készítenek. A nőstény május hóban 2-4 kölyköt vet egyszerre. - Rokona a Csendes-oceán északi vidékein lakó tengeri vidra (Enhydra marino Cuv.), mely a legbecsesebb és legdrágább prémek egyikét szolgáltatja. Bársonyfekete bundája tömött és selyemfényü. Egy-egy prémnek 200-300 frt az ára. E miatt annyira üldözik, hogy jelenleg kivesző félben van. L. még Szűcsáruk.
(növ., Menyanthes L.), a róla nevezett család vizi füve, két fajjal (hazánkban egy), mind a két világrész északi vizeiben. A M. trifoliata L. (keserü háromlevelü fű, keserü lóhere) 0,15-0,30 méter magas, levele hosszunyelü, kövéres, hármas, virága szép rózsaszin, tölcséres, fürtös, belső rojtja fehér. Ingoványos réten, égeresben, lapos vidéken stb. nő, hazánkban már elég ritka. Levele herba trifolii febrini néven keserüségéért (meniantin) váltóláz, gyomorgyengeség, az emésztés zavara ellen tea vagy extraktivum (e. trifolii) alakjában, orvosságnak használatos. Levelével a sört szokják füszerezni. Néhány faja a geologiának harmadik és negyedik korszakából ismeretes.
(növ., Menyanthaceae), majd a Gentianaceák rokon családja, majd alcsaládja. Vizi növények, levelök váltakozó, bimbójok nem sodort, a termő alatt mézfejtő tányérka van. Ez választja el a Gentianaceáktól.
(állat), l. Görény.
l.Vitustánc.
(lat.) a. m. özvegy; viduális, özvegyi, özvegyre vonatkozó; özvegység, özvegyi állapot. Vidualitium (jus viduale), özvegyi jog (l. o.).
Coult. (növ.), l. Ördögszem.