1. búcsujáróhely a bajorországi felső-frank kerületben, 7 km.-nyire Lichtenfelstől, a Majna-völgy keleti szegélyén, egy magaslaton. Azon helyen, ahol a legenda szerint egy pásztornak 1446. megjelent 14 szent, 1447. egy kápolna épült. A pompás kéttornyu templom 1743-72. épült; ebben az évenkint mintegy 50 000 búcsujáró szokott megfordulni. - 2. V., falu Meiningen hercegségben, 7 km.-nyire Jenától, 134 lak. Ismeretes arról, hogy a jenai csatában a döntő ütközet itt folyt le.
(ejtsd: viejeloń vil), gyárváros Cher francia départementban, a Cher és Yčvre összefolyása melletti dombon, a Berryi-csatorna és vasutak mellett, (1891) 10 559 lak., vasmüvekkel, porcellán- és gépgyárakkal; fa-, marha-, gabona-, vas-, gyapju- és borkereskedéssel. Mellette van Vierzon-Bourgenenf község (1600 lak.) és 1 km.-nyire Vierzon-Village (7709 lak.), vasmüvekkel, porcellán-, tű- és drótgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal.
(Fiesch), falu Wallis svájci kantonban, 15 km.-nyire Brigtől, a Rhőne és V.-i patak összefolyásánál, 1701 m. magasban, 393 lak. Innen nyulik be a V.-i völgy a V.-i glecser, nagyságra nézve az Alpok negyedik glecserje felé.
Ferenc, francia matematikus, szül. Fontenayban 1540., megh. Párisban 1603. Eleinte jogi tanulmányokat folytatott Poitiersben és 1576-ig szülővárosában ügyvédkedett. Ekkor bretagnei képviselő lett és később magas udvari hivatalt (maître de requęst) nyert, de a hugenotta háboru idejében elvesztette. IV. Henriknek Toursban nagy szolgálatot tett egy igen bonyolódott sifrirozott spanyol levél kibetüzése által, ugy hogy a király előbbi hivatalába visszahelyezte. V. mint matematikus kiváló érdemeket szerzett az által, hogy az algebrába a betük általános használatát bevezette. Még azelőtt csak az ismeretleneket jelölték betükkel, V. az algebrát oly általános és könnyen áttekinthető nyelv birtokába helyezte, mely azt újabb és bonyolódottabb kutatásokra tette alkalmassá. V. mutatta meg a másod- és harmadfoku egyenletek grafikai szerkesztését, ő oldotta meg a három adott kört érintő kör problemáját vonalzóval és körzővel és ő tökéletesítette a sík- és gömbháromszögtan módszereit. Műveit Schooten adta ki Lejdában 1646. V. ö. Chasles, Aperçu historique (52. old.).
Annam (l. o.) belföldi hivatalos neve 1802 óta.
(ejtsd: viö száksz), a meisseni porcellán neve, L. Keramika.
(fran., ejtsd: viö szevr), francia puha porcellán (pâte tendre), l. Porcellán.
(ejtsd: Vjötan) Henrik, francia hegedüművész és zeneszerző, szül. Verviersben 1820 febr. 20., megh. az algériai Musztafában 1881 jun. 6. Az atyja által korán megvetett alapon Lecloux olyan gyorsan fejlesztette képességeit, hogy Bériot magával vitte Párisba, díjtalanul tanította tovább s már 1830. nyilvánosan felléptette. V. 1833-34. Bécsben Sechternél, 1835. Párisban Reichánál tanulta a zeneelméletet s csakhamar hirre jutottak szerzeményei is. Pétervárott működött 1846-1850. s a brüsszeli konzervatoriumon 1870-73., mikor bal oldalát szélhüdés érte. Mint előadó művész Amerikát is nagy diadallal járta be. hat nagy hangversenydarabján kivül egy zenekari megnyitót (a belga nemzeti himnusz alapján), három cedenzát Beethoven hegedükoncertjéhez, Erkel Ferenccel együtt Duo brillant-t magyar témákra, két gordonkahangversenydarabot és számos kisebb hegedüszerzeményt irt, részben zenekari, többnyire zongorakisérettel. Hátrahagyott müveinek zongoraszólamát Aggházy Károly dolgozta ki. Müveit nemes ízlés, behizelgő érzelmes dallamok, szabatos forma és a fényes előadó virtuozitással elérhető hatásosság jellemzik. 1844. vette nőül Eder Jozefa zongoraművésznőt (szül. Bécsben 1815 dec. 15., megh. Celle-St.-Cloudban 1868 jun. 29.). Fivérei: V. János, zongoraművész Brüsszelben, szül. 1828 jul. 5. és V. Gyula, gordonkaművész Manchesterben, szül. 1832 márc. 18.
(Vigoszero), Olonec orosz kormányzóság egyik tava a povjeneci járásban, 861 km2 ter. és számos szigettel. Belefolyik a Szegezsa és a Felső-, vagyis Déli-Vig (150 km.); lefolyása az Onega-öbölbe az Alsó- vagyis É-i Vig (112 km.).
latin természetrajzi név után Vigors Aylward Miklós angol zoologus (megh. 1840.) nevének rövidítése.