(camera lucida), készülék a természet szerint való rajzoláshoz. Egy üveglemez vagy négyoldalu prizma a papirosra veti a tárgynak a képét és azt ilyformán lerajzoljuk. A dikatopternek, melyet Hagenow talált fel, ugyanily célja van. L. még Fotográfia.
l. Árnyék és Világosság és Fény.
protestáns barátok (Licht-Freunde), igy nevezte magát az a szabadelvü egyesület, mely IV. Frigyes Vilmos idejében Poroszországban az uralmon levő kegyeskedő ortodox párt ellen alakult a protestánsok között. Az egyesületnek az volt a célja, hogy az észszerü és gyakorlati keresztyénséget s korunk műveltségét a szenirás szellemében biztosítsák. Ezen szabad egyesület tagjai előbb csal lelkészi értekezleteket tartottak (1841), de a vasutak által átszelt vidékeken csakhamar kinőtték magukat ezen értekezletek nagy népösszejövetelekké. A párt vezérei Uhlich magdeburgi és Vislicenus hallei lelkészek voltak. Több német városban szabad községek alakultak, melyeknek egy 1847. megjelent királyi nyilt parancs szabad vallásgyakorlatot biztosított. Az 1848-iki mozgalmakban ezen egyesületek vezetői is élénk részt vettek, amiért 1849 után fehasználta a kormány ezen körülményt a V. ügyeibe való mélyebb beavatkozásra, a szabad községek megszüntetésére. Mind a mellett az 1879-iki boroszlói összejövetelen még 40 ily gyülekezet képviselői jelentek meg.
l. Kozmopolita és Kozmopolitizmus.
l. Egyetemes postaegyesület.
az Internacionále (l. o.) jelszava.
a világ jelenségeinek törvényekhez kötött rendje, azon törvények kapcsolata vagy egysége, melyek a jelenségek rendjében nyilvánvalókká lesznek. A kifejezés további jelentése a világ fogalmán fordul meg, vajjon csak a fizikai, szellemi vagy erkölcsi világot értjük, vagy pedig az egész világot oszthatatlan egységben. Ez utóbbira vonatkozólag csak a filozofia kisérelheti meg oly V. fogalmát, melyben az erkölcsi, szellemi és fizikai világ rendjének fogalma harmonikus megegyezésben foglaltatik. A fizikai V. alatt a természeti törvények érvényességét értjük; a szellemi V. feltételezi, hogy a szellemnek sajátos fejlődése van, mely külön törvények alatt áll (főleg Hegel); az erkölcsi V. jelenti az erkölcsi törvény uralkodását.
az égi testek összessége kölcsönös vonatkozásuk és elrendezésük szempontjából. Ha tisztán a Napot környező bolygókat vesszük tekintetbe, a szűkebb értelemben vett V. vagy bolygórendszerre gondolunk. Ilyen a Ptolemaios-, Coppernicus-féle rendszer. Ha ellenben legtágabb értelmében fogjuk fel, akkor az egész látható mindenség elrendezésének törvényszerüségét értjük alatta, melyhez bolygórendszerünk mint parányi tag is tartozik. Az álló csillagok fényének, saját mozgásainak, számának és térbeli eloszlásának statisztikájából következtethetjük, hogy V.-ünk v. csillagrendszerünka bolygórendszerhez hasonlóan lapos korong, melynek szélét a tejút jelzi. Napunk a rendszernek körülbelül középpontját foglalja el, de nem áll a tejút síkjában, hanem ebből némileg kiemelkedik. Innen van, hogy a tejút nem legnagyobb kör alakjában húzódik végig az égen. Terjedelmét nem ismerjük, csak sejthetjük, hogy a fény évezredekig an úton, mig a tejút széléről hozzánk leér. Vastagsági mérete tetemesen kisebb. A csillaghalmazok minden valószinüség szerint csillagrendszerünkön kivül fekvő újabb csillagrendszerek. A V. ezen általános fogalmazása és megszerkesztése már Lambertnél és Kantnál fordul elő, mégis Herschel Vilmos tett legtöbbet teljesebb kiépítésére. L. bolygók (melléklet).
(ásv.), l. Hidrofán.
népmeséinkben tündérszép nő, többnyire a más hasonló mesékben Tündér Ilona néven szereplő v. ehhez hasonló alak neve.