politikai község Verőce vármegye alsómiholjáci j.-ban, (1891) 2027 horvát s magyar lak., vasúti állomással.
(a jakutok Bülüje), a Lenának 2112 km. hosszu mellékfolyója K-i Szibériában; az É. sz. 65 1/2°-a alatt. Bur hegyen ered és nagyobbára K-i irányt követ; három ágban torkollik. Halakban gazdag; máj.-tól okt.-ig 1275 km.-nyi hosszuságban hajózható. Partjain szenet és vasércet találnak. Fontosabb mellékvizei: marha, Tyukan, Tyun, Csona és Dsoli. A Viljujszki-hegység a Tungus-hegységnek K-i, a sarkkörrel egyközüen húzódó ága; az Olenek és Hatanga vizkörnyékét választja el a V.-étól.
l. Thidrekssaga.
(Wilkomerge, Wilkomierz), az ugyanily nevü járás székhelye Kovno orosz kormányzóságban, a Szventa jobb partján, (1894) 16 890 lak., akik közt 10 850 zsidó; bőrcserzéssel, sörgyárral, fazekas-iparral és élénk lenkereskedéssel.
latin növénynév után Villars Domonkos strassburgi tanár nevének rövidítése (szül. Dauphinében 1745., megh. Strassburgban 1814.). Szülőföldje növényzetét háromkötetes munkával (Histoire des plantes du Dauphiné, Grenoble 1786-89, 55 tábla) ismertette.
(lat.), falusi udvarház az ókorban, de korántsem nyaraló csupán, hanem ugy berendezett épület, hogy nyáron hüvos, télen meleg legyen. Eleinte a V. csaknem kizárólag gazdasági célokra szolgált; V. rustica néven jóformán megfelelt a mostani majornak; benne lakott a kasznár (vilicus) és a számadó. Később, különösen a keleti ízlésnek és kényelemnek behatolásával pompás kéjlakok épültek, melyekre szintén a V. nevet alkalmazták. Csinos és kényelmes lakóhelyiségek mellett nagy gondot fordítottak a virágos kertekre és gyümölcsösökre; külön nyári és téli lakóhelyeket rendeztek el bennök; jellemzők voltak továbbá a fedett folyosók (xysti), melyek nyáron hűvösek voltak, télen meleget tartottak. A fényűzés terjedtével halas tavak és madárházak is hozzájárultak a V. díszítéséhez; parkok, amikben sétálni és állatkertek, melyekben vadászni lehetett. Belül viszont díszes fürdőhelyiségek és labdázó-termek (sphaeristeria) jöttek divatba, nagyszerű ebédlő-termek és dolgozó-szobák, melyekből szép kilátás nyilt. A császárok V.-i közül méltán tarthat számot kiváló szerepre Hadrianusz V.-ja (l. o.), a gazdag vidéki polgárok V.-i közül pedig az, melyet Pompeji mellett Boscoreale közelében ástak ki (v. ö. a Pompeji c. irodalmi részét). A V. részletes leirását Becker adja GAllusának 3. kötetében. Most majdnem kizárólag a nyári lakokat értjük alatta. V.-szerü építkezés, ha a házak nem csatlakoznak tűzfalakkal szorosan egymáshoz, hanem mindegyik egy kis kertben teljesen szabadon áll.
eszköz, l. Kés és Szénavilla.
braziliai város, l. Mato Grosso (2).
l. Goyaz (2).
l. Borghese-palota.