korábban Sommariva, Cadenabbiához (l. o.) tartozó kastély, melyet 1843-ban Albrecht porosz herceg vett meg s midőn Sarolta leánya sachsen-meiningeni György herceghez ment nőül, ennek birtokába került. A kastély márványtermében van Thorwaldsentől Nagy Sándor felvonulása, Canova öt szobra s ezenkivül több jelentékeny szobormű és festmény.
(ejtsd: villyakarillyo), az ugyanily nevü járás székhelye Jaen spanyol tartományban, a Loma de Ubeda egyik magaslatán, a Quadalquivir és Quadalimar közt, (1887) 9785 lak., olaj- és gabonatermeléssel.
(Beljak), város és az ugyanily nevü karintiai kerületi kapitányság székhelye a Dráva partján, közel a Gail torkolatához, vasút mellett, a Dobratsch lábánál, 508 m.-nyi magasban, (1890) 7687 lak., serétkészítéssel, festék-, cément-, gép-, pótkávé-, bőr- és papirosgyártással, faiparral, két sörgyárral és élénk idegenforgalommal; gót plébániatemplommal, amelyben egy márvány szószék, szép síremlékek és régi székek láthatók; Gasser János emlékszobrával; faipari iskolával; környékén fürészmalmokkal, a seebachi fémgyárral, márványbányával; az Ossiachi-tóban fürdőkkel, annak partján nagy hotellel és V. nevü igen látogatott meleg, kénes vizü fürdővel. A bambergi püspökök uralma alatt (1007-1759) Karinthia legélénkebb forgalmu városa volt. 1759. vétel útján Ausztriához került. 1492. a Khevenhüller vezérlete alatt álló német hadak itt legyőzték Ali török pasát. 1813 aug. 21-én osztrák és francia hadak ütköztek itt meg. V. ö. Nöé, V. u. seine Umgebung (Zürich 1882).
l. Santa Clara.
kikötőváros Oporto portugál kerületben, Minho tartományban, az Ave széles torkolata és vasút mellett, (1890) 5381 lak., halászattal; egy magas sziklán a Sta Clara apácakolostorral és 5 km. hosszu, 999 gránitiven nyugvó hires vizvezetékkel.
(Villefranche-sur-Mer), kikötőváros Alpes-Maritimes francia départementban, 4 km.-nyire Nizzától, a Montalbano és egyéb ágyuütegektől védett, mélyen benyuló öbölnl, erdős hegyek között, vasút mellett, (1891) 4407 lak., tengeri fürdőkkel, halászattal, osztrigatenyésztéssel; hadi kikötővel és arzenállal; faolaj-, déligyümölcs- és selyemárukereskedéssel; hajósiskolával. A franciák 1690. Nizzával együtt véglegesen hazájukhoz csatolták.
város Badajoz spanyol tartományban, sík és termékeny vidéken, vasút mellett, (1887) 9634 lak.
az ugyanily nevü járás székhelye és az el Panades nevü gazdag bortermő vidék főhelye Barcelona spanyol tartományban, vasút mellett, (1887) 8344 lak., bőrcserzőkkel.
(vagy Villafranca a Levante), az ugyanily nevü járás székhelye Verona olasz tartományban, a Tione bal partján, vasút mellett, (1881) 8693 lak., selyemtermeléssel; egy magaslaton nagy kiterjedésü, de düledező középkori erősséggel. ÉNy-ra van Custozza (l. o.). V. ismeretes az 1859 jul. 11-én III. Napoleon és I. Ferenc József által itt kötött előleges békéről, amely szerint Lombardiát (Mantova és Peschiera nélkül) III. Napoleon kapta meg, hogy Szárdiniának adhassa át. A végleges béke Zürichben jött létre.
kikötőváros San Miguel szigetén, az Azorok egyikén, (1890) 7674 lak., meleg kénes forrásokkal, erősséggel.