(ejtsd: villachojoza), az ugyanily nevü járás székhelye és kikötőváros Alicante spanyol tartományban, a Földközi-tenger partján, pompás kis huertán, (1887) 8763 lak., zöldség-, mazsola-, eszparto- és tengerisókivitellel.
(ejtsd: villyalba), az ugyanily nevü járás székhelye Lugo spanyol tartományban, a Ladra völgyében, nedves és kevéssé termékeny vidéken, (1887) 11 990 lak.
l. Zivatar.
l. Fulgurit.
l. Elektrodinamika.
l. Villamos kúra.
a föld és a légkör villamosságának lassu kiegyenlítésére, ha pedig ez nem történhetnék meg, a villám csapásának felfogására való készülék, mely leghasználtabb alakjában a felfogó csúcsból, illetőleg rúdból, a föld feletti és a föld alatti vezetékből áll. A V. véd olyan kúpterületet, melynek magassága a felfogó rúd magasságával egyenlő, alapja pedig olyan kör, melyet a felfogó rúd kétszeres magasságával mint sugárral irunk le; ez megfelel 126° csúcsszögnek. Újabban védett terület gyanánt oly kúpterületet vesznek, melynek alapkörét oly sugárral irjuk le, mely egyenlő a felfogó rúd magasságával; ez esetben a csúcsszög 90°. Azt is feltételezik, hogy az esetben, ha a kúp alkotója épületrészbe nem ütközik, a V. megvéd olyan kúpterületet, melynek alkotója 25 m. A felfogó rudat 10 m.-nél nagyobbra, s mintegy 2,5 m.-nél kisebbre ritkán veszik. Általában minél több felfogó rúd van az épületen, annál jobb, ugy hogy legújabban Lodge Olivér javaslatára oly V.-kat is használnak, mely tulajdonképen az épület körvonalaira erősített és a földbe levezetett tüskés drótból, vagy fürészszerüen fogazott (Heuffel S.-féle szabadalom) rézszalagból áll. A Lodge-féle V.-kat a forró égöv alatt igen jó sikerrel használják. A közönséges V.-k felfogó rúdja kovácsvasrúd vagy cső, melyet az épület legkimagaslóbb pontjára erősítenek. A felfogó rúd végződik a felfogó csúcsban, melyet jobbára platinából, tűzben aranyozott vörösrézből, vagy szinezüstből készítenek. A csúcsot vagy hozzáforrasztják vagy rásrófolják (1. ábra) a rúdra. Régebben a csúcsot tűalakura készítették, ma jobban kedvelik az olyan kúpalakot, melynek magassága az alap kétszerese. Ha a csúcsot a rúdhoz szilárdan erősítjük, akkor a vezetéket is rúdhoz kell kötnünk; e célra legjobb a 2. ábrabeli elrendezés, mert az e vezetéket a d hüvely köti a rúdhoz s igy ennek keresztmetszetét nem gyengítjük. A rudat a tetőhöz az a sasszemmel és a b csavarral erősítjük, c védő kalap. Az újabb V.-k szerkezetében arra törekesznek, hogy a vezetéket a csúcshoz erősítsék; ilyen kipróbált szerkezetet láttat a 3. s 4. ábra.
[ÁBRA] 1. ábra. A felfogó csúcs megerősítése a rúdhoz.
[ÁBRA] 2. ábra. A felfogó rúd megerősítése a tetőhöz és a vezető megerősítése a rúdhoz.
[ÁBRA] [ÁBRA] 3-4. ábra. A vezeték megerősítése a csúcshoz.
Földfeletti vezetéknek rendszerint vas- vagy rézdrótból font köteleket használnak, mind a kettő egyaránt megfelel, ha vastagságukat vezetőképességükhöz mérten szabjuk meg; azonban mivel a vas a réznél háromszorta rosszabbul vezeti az elektromosságot és rozsdásodása miatt nem trtós és megbizható anyag, célszerübb a vörösréz-vezetéket alkalmazni, már csak azért is, mert megfelelő vastagságu cinkezett vasvezeték a rézvezetéknél sokkal kevesebbe nemkerül, s az utóbbinak értéke korántsem csökken annyit, mint a vasé. A gyakorlatban: hosszabb vezetékhez 12-szeresen font 10 mm. vastag rézdrótkötelet vagy 8 mm. vastag drótot, rövidebb vezetékhez 9-szeresen font 8 mm. vastag rézdrótkötelet vagy 6 mm. vastag drótot, esetleg 16-20 mm. vastag cinkezett rézdrótkötelet használnak. A vezetékeket a tetőn és a fal mellett erősítik meg. Porcellán vagy más szigetelő nem kell, mert a villámszikra a falánál jobb vezetőben haladván, a vas- v. részvezetékből a falra át nem ugrik. A V. földvezetéke jó nedves helyen (talajvizben, kútban, patak vagy folyó partján stb.) legyen, mert a nedves talaj jól vezeti a villamosságot; száraz helyen a földvezetéket faszén- vagy kokszágyba helyezik. Földvezetékül 2 mm. vastag és 1 m2 felszinü rézlapot használnak, melyet merőlegesen vagy ferdén állítanak a földbe. Célszerü az 5. ábrában előtüntetett módon a földvezetékhez kibontott és a föld felszinéig vezetett drótkötelet erősíteni, ennek célja az, hogy a vihar kitörése előtti eső által átnedvesített földdel a V. földvezetéke kapcsolatban legyen. Nagy városokban a vezetéket a vízvezető csövekhez is kötik. A V.-t elkészülte után kipróbálják, vagyis villamos áramot vezetnek mind a földfeletti, mind a földalatti részén keresztül. Ha a készülékkel kapcsolt mágnestű e közben elbillen, a vezeték jó, ellenkező esetben meg kell a hibáját keresni. Ilyen vizsgálatot célszerű többször is megejteni, mert nem tudható mikor romlik el a V. egyik-másik része, már pedig a rossz V. rosszabb, mintha az épületen nem is volna.
[ÁBRA] 5. ábra. A földvezeték elrendezése.
A V.-kat már az ókorban használták. Igy III. Ramses egyiptomi király (Kr. e. 1300.) által Medinet-Abuban felállított árbocfák hegye a villámelvezetés céljából meg volt aranyozva. Állítólag Salamon templomát több V. védte. A V.-ra a figyelmet Franklin B. 1749. hivta fel, azonban az első V.-t nem ő, hanem a morva Divisch Prokop állította fel 1754. Prendizben (Znaim mellett). Franklin hat évvel később (1760) állította fel az első V.-ját Philadelphiában.
(növ.), a nép hite szerint a nyárfa meg a diófa, azért a ház köré gyakran ültetik. Villámhárító-fű a kövi rózsa, l. Fülfű.
a hajnal v. virradat régi neve. Igy a müncheni (167) és a bécsi kódexben (36), valamint a későbbi nyelvemlékekben is, melyekből egész sort idéz Ipolyi (Magy. myth. 281).
(Willersdorf), kisközség Vas vármegye felsőőri j.-ban, (1891) 548 német lak. A község fölött régi várrom van, mely hajdan Németújvári Iván gróf rablófészke volt; a gonosztevő főúr Schlosshansl név alatt a nép hitében ma is hazajáró lélek. V. fölött van a Hármashatár, ahol Magyarország, Alsó-Ausztria és Stájerország összeszögellik.