(Torpedo-félék), l. Rájafélék.
l. Elektromosság.
l. Elektromosság.
l. Elektromos szikra.
olyan sebészi vizsgáló eszköz, melyet a sebek mélységében, üregekben v. csontokban levő és közönséges módon fel nem ismerhető golyók vagy fémdarabok kikutatására használnak. A szonda fémből készült és külső végén villamos teleppel van összekötve, ugy hogy a szondának fémmel való érintkezésekor az áram záródik s egy villamos csengetyü szólal meg. Első ilyen V.-t Nélaton hires francia sebész készített állítólag Garibaldi sebében elrejtett golyó fellelése céljából. Utána Kovács József dr. is szerkesztett egy V.-t, mely a hatvanas években kiterjedten volt használatban. Most a Röntgen-féle sugarakkal egyszerübben és kiméletesebben tudjuk a rejtett golyókat v. fémdarabokat fellelni.
l. Telegráf.
l. Elektromos tojás.
l. Elektromos töltés.
(l. a mellékelt képet). Főképen városok belsejében már régibb idő óta kerestek oly közlekedési eszközt, amely mótorikus erőtől mozgatva, a lőval való vontatásnál olcsóbb, gyorsabb és biztosabb legyen. E végből gőz, hőlég, kábel és még sok más szerkezetü mótortól hajtott közúti vasutakat építettek, mig újabb időben a villamos erőtől mozgatott közúti vasutak hódítanak általánosságban teret.
Ezeknél, mint az 1. ábránk mutatja, a G központi áramfejlesztő telepen előállított áramot a C villamos vezető szállítja tovább és azt azután T a kocsival haladó és ez alatt is a C vezetővel jó fémes érintkezésben maradó áramszedőn át jut az MM kocsiba, ahol a villamos mótort forgatja, amely e forgatást közlőmű útján a kocsitengelyekre hárítván át, a kocsi tovahalad. Az áramút zárására itt a sineket használják fel. Ez a felsővezetékes rendszer. Lehet az áramot a vágány alatt készített és a pályával párhuzamos üreges csatornában is vezetni, mely esetben a kocsi az áramot e csatornába lenyuló és az áramvezetőkkel fémesen érintkező szerkezeten át kapja. Ez az alsóvezetékes rendszer. Végül van egy harmadik rendszere a V.-aknak, amellyel a villamos energia töltött akkumulátorokban (l. o.) magán a kocsin van. Az energiájukat már felhasznált akkumulátorokat újonnan töltöttekkel cserélik ki a töltőállomáson. Magának a vasúti vágánynak és igy a közlekedési útnak helyzete szerint is lehet a V.: 1. földallatti; 2. útszintben levő; 3. földfeletti. A felsővezetékes rendszer volt az első, amely életképességét bebizonyítván, Amerikában a V.-ak hallatlanul rohamos elterjedésére vezetett.
[ÁBRA]
Maguk a vezetékek, hogy az egyes utcák igényeihez simuljanak, igen sokféleképen vannak elrendezve. 2. ábránkban a vezetéket vasoszlopról kinyuló kar tartja, 3. ábránkban két oszlop között feszített keresztdrót, 4. ábránkban kettős vágány van ilyen rendezés mellett, 5 ábránkban kettős pálya közepén levő vasoszloppal, 6. ábránkban a külön oszlopok egyáltalában mellőzve vannak és a vezető huzalt a házak falaihoz erősített keresztdrót tartja. Az áramszedőtől érintett u. n. munkadrót azonbankopásnak lévén kitéve, különben is nagyobb szilárdsággal is kell, hogy birjon, miért is vezető képessége nem a legjobb, ezért az áramvezetést már csak azért is, hogy az egyes szakaszokban keletkező zavar az egész vasútra ki ne hathasson, nem bizzák kizárólag a munkadrótra. E munkadrót csak bizonyos hosszuságu, egymástól szigetelt hosszakban van kihúzva, minden egyes ily szakasz azután az u. n. tápláló (feeder) vezeték útján közvetlenül az áramfejlesztő telepből kapja áramát. Az áramszedő szerkezet csuklós, forogható rugalmas rúd, amelynek végén vagy forgó csiga (trolley) van, amely a munkadróton gördül, vagy négyszögletes drótkeret. Ez utóbbinál elágazások esetén a felső vezetéken nem kell elágaztató váltókat és keresztezéseket oly gondosan készíteni. Az áramszedőből a villamos áram a kocsivezető szabályozójához jut, amelynek segítségével azt a mótor vagy mótorokba egyik vagy másik irányba különböző áramerősséggel lehet vezetni. Ezzel az előre vagy hátra való menet és a különböző sebességek éretnek el. Maga a mótor rendesen a kocsiszekrény alatt van elhelyezve és az utca piszokja és vize ellen jól záró tokba van foglalva. A mótor forgó mozgását a kocsitengelyre többféle közlőművel igen változatos módon teszik át, igy végtelen csavarral, lánccal, de legelterjedtebb a fogaskerékkel való áttétel és vannak közvetlen hajtásu mótor-kocsik is.
7. ábránk fogaskerék-áttételü ily mótort mutat, nyitott szekrénnyel a hajtott tengelyről leemelve. A mótortól az áram vagy a sineken, vagy külön vezetéken át záródik a központ felé. Amennyiben a sinek használtatnak fel visszavezetésre, azok jó fémes összeköttetésére különös gondot kell fordítani, mert máskülönben az áram a sineket elhagyva, a földrétegeken átmegy és igy más, főképen gyenge árammal működő villamos berendezést zavar, sőt a viz, gáz és más fémvezetékü csőrendszereket elektrolizis folytán megtámadja.
8. ábránk alsóvezetékes rendszert mutat, amint azt a budapesti városi V. alkalmazza. Az elől látható vasbak felső részein a kettős futó sint tartja, amelyek között az áramszedő a csatornába nyulik és az ott szigetelten elhelyezett két szegletvasról veszi az áramot.3 Két-két egymást követő vasbak között a csatorna cement-betonból és téglából készül.
Újabban egyrészt, hogy az áramvezető sineket jobban lehessen izolálni, másrészt, hogy azokhoz hozzá is lehessen férni, a 9. ábrában bemutatott elrendezést választották. Ebben azután az áramszedő hajót, ha a kocsi felső vezetékes szakaszra fut át, egyszerü szerkezettel fel is lehet emelni. L. még Lokomotiv.
lásd Telegráfvonal.