(növ.), l. Boncs.
szentek. 1. V. vértanu (zaragozai). A diokletianusi üldözések alatt (303-305) iszonyu kínoztatás között végezték ki 304 jan. 22. - 2. Ferrerius V. (l. o.). - 3. Lirini V., galliai születésü áldozópap volt a lerinumi kolostorban. Megh. 450 körül. Emléknapja máj. 24. Peregrinus név alatt 434 körül egy könyvet irt az eretnekség ellen; Commonitorium és ékesszólás legbeszélőbb bizonyítékának nevezett. Számtalanszor kiadták és lefordították. - 4. V., paulai, szent, az újabbkori kongregációk közt a missziós papok v. lazaristák társulatának megalapítója. Szül. 1576 ápr. 24. Poy nevü gascognei francia faluban, meghalt Párisban 1660 szept. 27-én. 1625. XIII. Lajos francia király a börtönök felügyelőjévé nevezte ki. Terve, egy társulatot alapítani, végre 1624. sikerült (l. Lazaristák). Ugyanő alapította a nők társulatát, kik a szeretet leányainak, irgalmas nénikéknek vagy V.-leányoknak neveztetnek s leánytanítással és betegápolással foglalkoznak. 1737. szentté avatta XII. Kelemen pápa. Az általa alapított szerzetesrendek most is virágoznak. Magyarország majdnem minden városában és számos faluban vannak irgalmas nővérek és részint betegápolással, részint leányneveléssel foglalkoznak. - 5. V., beauvaisi (lat. rendesen Vincentius Bellovacensis, kiváló tudós, speculator melléknévvel). Élt a XIII. sz. első felében, megh. 1264. Domonkos-rendi szerzetes volt. Szónoki s tanítói hirneve folytán IX. Lajos Royaumont nevü kedves várába hivta, szoros barátságban élt vele és gyermekeinek felügyeletével bizta meg. Fő műve a Speculum majus (nagyobb tükör). Az első enciklopédiai munka, melyben korának összes tudományait elfogulatlan áttekintésben nyujtja. Három részből áll. az 1. (speculum naturale) a természettudományokat, a 2. (speculum doctrinale) a tanulóknak és teologusoknak szükséges tudományokat (bölcsészet, nyelvtan, logika, szónoklattan, költészet stb.) és a 3. (speculum historiale) a világtörténelmet (Ádámtól 1254-ig) tartalmazza. A régi kiadásokban egy negyedik rész is szerepel, de ezt már Bellarmin hamisnak jelentette ki, mert olyan dolgokról van benne szó, melyek csak V. halála után mentek végbe. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (XI. köt. 693-697. old.)
l. Paulai szent Vince-egyesület.
a szőllők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőllőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbizott személy, ki az állandó cselédek sorába tartozik és szabad lakáson kivül rendes évi fizetést élvez, mely v. csupán készpénzből, vagy készpénzből és terménybeli járandóságokból szokott állani. Hogy a V. állását betölthesse, kell hogy a szőllőmíveléshez alaposan értsen, ami különösen a filloxera fellépte óta vált nagyon fotnos föltétellé, minek folytán minden szőllőmívelő államban a V.-ek szakszerü kiképzéséről gondoskodva van. Hazánkban ezen célra a V.-iskolák és szőllészeti tanfolyamok szolgálnak. Ilyenek a ménesi, tarcali, tapolcai és munkácsi V.-iskolák és az egri és szegzárdi szőllészeti, borászati és kertészeti tanfolyamok. V. ö. Németh József, Földmívelésügyi útmutató. A magyar mezőgazdasági intézmények ismertetése (Budapest 1894).
(ejtsd: veńszen), Páris K-i külvárosa Seine départementban, (1891) 24 626 lak., paszománt-, tapéta-, katonai egyenruhakészítéssel; erősséggel, arzenállal, tüzériskolával, katonai kórházzal; Daumesnil generális szobrával. hires a XII. sz.-ban alapított kastélya, amely 1740-ig királyi lakóhely, 175-ig a Sčvresbe áthelyezett porcellángyáré, későbben katonai iskola és 1757-től kezdve fegyvergyár volt. A késői gót kápolnában (1379-1552) karcsun bolthajtások, Cousintól eredő üvegfestmények és Enghien hercegének síremléke láthatók. A Salle d'Armes 120 000 ember fölfegyvezésére való fegyvert tartalmaz. A V.-i park (Bois de V.) 921 ha.-nyi területet borít; benne van a katonai gyakorlótér, a tüzérek lövőtere, 3 tó, katonai tornaintézet, egy piramis és DK-i szélén beteg munkások menedékháza.
(ejtsd: vinszennsz), Knox county székhelye Indiana É.-amerikai államban, a Wabash-river K-i partján, mintegy 140 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1890) 8853 lak., nagy főzmalmokkal, közelében szénbányákkal, 1702. francia hittérítők alapították.
1. sziget, l. Saint Vincent. - 2. V., fok, l. Szent-Vince fok.
1. Arvéde, l. Barine. - 2. V. János Jervis, l. Saint Vincent.
olasz festő, l. Catena.
festő, l. Leonardo da Vinci.