(növ., Florideae, Rhodospermae, Rhodophyceae, Heterocarpeae), nagyobb fajta, többsejtü, többnyire piros moszatok, tartalmuk a moszatpirosító, spórájuk is piros v. lila. Telepjük hengerded v. levélnemü lapos, de egész bőrnemü is lehet. Valamennyi tengerben, de inkább a déliekben élnek, kőhöz, szirthez v. más szilárd tárgyhoz, állathéjhoz sőt nagyobb fukuszféle moszatokhoz is tapadnak. Mintegy 1000 faj ismertes, némelyikből orvosság (Gigarthina, Polysiphonia, Chondrus, Ceramium) v. táplálék (Gelidium, Gracilaria, agar-agar [l. Eucheuma] Schizymenia) lesz. Ide tartoznak többek közt a korallmoszatok.
(növ.), l. Kocsán.
a gondolatoknak és érzelmeknek virágok által való képletes kifejezése. A V. keleti találmány, ott mint szerelmi közvetítő nagy szerepet játszott a férfiak és a szigoruan elzárt nők között. A Keleten használatos V. azonban a virág nevén alapszik, mig nálunk a virág tényleges vagy képzelt sajátságai adják meg a V. értelmét. A középkori költészetben énekelték, hogy a liliom az ártatlanság, a rózsa a szerelem és öröm jelképe. Mindkettő egyszersmind Krisztust és Máriát is szimbolizálja s a költészetben gyakran fordulnak elő az ibolyával együtt, mint a tavasz hirdetői.
vagy növényóra alatt a növények virága kinyilásának és becsukodásának időpontját feltüntető összeállítást értjük. Linné az upsalait (60 É. sz. fok alatt) állította össze. A bakszakáll (Tragopogon) ott már 3 és 5 közt, a tikszem (Anagallis) 8 órakor, a mezei busongófű (Calendula atvensis) délben, a Tündérrózsa (Nymphaea) délután 5-kor, a kaktuszok legtöbbje este 6-kor, az éjjeli királyné (Cerceus grandiflorus L.) éjfélkor nyilik. Innsbruckra (47°) Kerner készítette el. Itt a nyári nappal rövidebb lévén, a kivirulás 1-2 órával késik, a becsukodás 1-2, sőt 6 órával korábban következik be. A V. növényeinek ebbeli magatartását t. i. nem csupán a fény, hanem a hő változása is előidézi. L. Időjós növény.
(növ.), l. Mannakőris.
l. Virágzó növények.
(állat Anthonomus Germ.), az orrmányos bogarak családjába tartozó bogárnem, melynek fajai aprók, leginkább alkonyatkor, meleg estéken röpködnek. Maguk a kifejlődött állatok, de különösen lárváik a rügyek pusztítása által érzékeny károkat is okozhatnak. Ilyenek az alma-V. (A. pomorum L.) 3,5 mm. hosszu, feje, tora és hasa fekete, finoman szőrözött, barna szárnyfedője fehéresen díszített. A bogár moha, kéreg stb. alatt telel ár, petéit áprilisban egyenként az alma és körte virágrügyeibe rakja ahol a lárva 8 nap alatt kel ki és tönkre teszi azt. U. o. bábozza be magát, az ivarérett bogár junius hóban kel ki, s a fiatal leveleket pusztítja. A körte-V. (A. piri Schönh.) stb.
v. virág köre (növ., verticillus floris), az a körvonal, amely szerint a virág részei: a kehely, szirom, him és termő egymás fölött elhelyezkednek. L. Egyenlőtagu virágörvek.
(növ) a. m. discus (l. o.).
(növ., glumella, ondó), a pázsitfélék V.-ja vagyis toklásza. L. Pázsitfélék, Pelyva és Kalászka.