(lat.) a. m. egyesült erővel. I. Ferenc József jelmondata.
(lat.) a. m. férfias; virilitas, férfiasság; virilista, legtöbb adót fizető. L. Magyarország (XII. köt., 132. old.).
az egyesnek az a jogosítványa, hogy mint ilyen nyilvánítsa véleményét és hogy a szavazatok összeszámlálásánál személye és szavazata külön is számba vétessék.
(növ., anthesis), a virág pompázásának és termékenyülésének az ideje.
(lat.) a. m. egyenkint, fejenkint.
politikai község Belovár-Kőrös vármegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 7615 horvát-szerb lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral és vasúttal. Horvát-Szlavonország leggazdagabb faluja; V. neve hajdan Prodanić volt. A horvát történetirók innen származtatják a Nádasdy-családot, mely szerintök eredetileg Prodanić nevet viselt (Nádasdi csak az előnév lévén).
Antal, jogtudományi iró, szül. Selmecen 1792 ápr. 14., megh. Bécsben 1868 máj. 19-én. Bölcsészeti és hittudományi tanulmányait a besztercebányai papnevelő intézetben, a jog- és államtudományokat mint magántanuló végezte s 1816. jogdoktori, majd 1833. bölcsészetdoktori oklevelet nyert a pesti tudományegyetemen. 1822 őszétől a pozsonyi jogakadémián, 1832 őszétől 1861 végéig pedig a pesti egyetemen működött mint jogtanár, a jogbölcselet, jogtudományi enciklopédia és a magyar közjog tantárgyait adván elő. Munkái: Jus naturae privatum (3 köt., 1833); Epitome iuris naturae seu universae doctrine iuris philosophiae (1839, ezen művét magyarra Márki József és Hoffmann Pál fordították 1861.); Encyclopaedie und Methodologie des juridisch-politischen Studium (2 rész, 1851); Juris publici regni Hungariae specimina (6 rész, 1850-54, magyar kivonatos kiadásban megjelent 1861., németül 1865-66-ban, 3 köt.). 1862. nyugalomba lépett és Bécsbe költözött. Pauler Tivadar tartott 1868 nov. 2. emlékbeszédet fölötte a pesti tudományos egytemen.
l. Vigilia.
Lajos, címzetes püspök, káptalani nagyprépost, szül. Felső-Szátokon (Nógrád) 1818 márc. 25-én. Középiskoláit Vácon és Selmecbányán, a teologiát Pesten végezte. Pappá szentelték 1841 jul. 20. Káplán volt Mácsán és Fóton. 1842. hittudor, 1846. papnöveldei tanulmányi felügyelő, 1848. teologiai tanár, 1849. kókai és 1850. csongrádi plébános, 1853. zsinati vizsgáló, 1855-ben szentszéki ülnök, 1857. esperes, 1861. címzetes prépost, 1865. váci kanonok, kisprépost és plébános, 1870. teologus canonicus és papnöveldei kormányzó, 1882. csongrádi főesperes, szentszéki ügyész, 1885. őrkanonok, 1887. a hittanárokat képesítő bizottság elnöke, 1888. olvasókanonok, 1890. püspöki általános helynök, 1891. káptalani nagyprépost, 1892. címzetes püspök. Aranymiséjét 1891 jul. 20. tartotta.
l. Sztatika.