hazánkban igen gyakori hegynév; legjelentékenyebbek: a Nagy-V. v. Tátracsúcs (2555 m.) a Magas-Tátrában, a Tengerszem-csúcs és Batizfalvi csúcs, a Kis-V. (2196 m.) u. o. a Lengyelnyereg közvetlen közelében; a Viszoki vrch v. Klin (2170 m.) a Liptói havasok egy jelentékeny csúcsa, Liptó vármegye és Galicia határán.
kisközség Ung vármegye kaposi járásában, (1891) 1187 tót lak.
(Viszoka), nagyközség Trencsén vármegye bittsei j.-ban, (1891) 3681 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Wysokie Mazowieckie, Mazoveck), az ugyanily nevü járás székhelye, a Bug mellékvize a Brok mellett, (1891) 3625 lak.
a. m. kölcsönhatás (l. o.).
(viszonjegybér, contra dos), az a vagyon, amelyet férjének a nő vagy érette más a házasság megszünése idejére szerződésileg kötelez. V. tehát a férjnek törvény szerint nem, hanem csak külön szerződés alapján jár. A V. intézménye törvényeinkben nincsen szabályozva, de a kifejlődött gyakorlat erre az intézményre kiterjesztette az irott hitbérre (l. o.) vonatkozó szabályokat. Nevezetesen a férj elveszti a neki kikötött V.-t, ha a házassági hűséget megszegi.
I. A V. vagy ellenkereset oly kereset, melyet valamely folyamatban levő perben alperes a felperes ellen támaszt. A V. a viszonkövetelés érvényesítésének egyik módja, a másik mód a beszámítási kifogás. A különbség a kettő között az, hogy a beszámítási kifogás, melynek csak beszámítható viszonkövetelés esetében van helye, csak arra irányul, hogy felperes keresetével egészben vagy részben elutasíttassék; a V. azonban arra irányul, hogy felperes marasztaltassék. V. esetében a keresetet fő ügynek v. fő keresetnek nevezik megkülönböztetés végett. A V. tehát nem egyéb, mint az alperes által indított oly kereset, mely a felperes keresetével egy eljárásban egyesítve tárgyalandó. Nehogy ez az egyesítés a per lebonyolítását akadályozza és késleltesse, polgári perrendtartásunk a V. érvényesítését bizonyos feltételekhez kötötte.
II. A szóbeliségen alapuló újabb perrendtartások a V.-nek a keresettel egy eljárásban való egyesítése ellen nem gördítenek akadályt. Szerintük több keresetnek egy perben való egyesítését a lehető legtöbb esetben meg kell engedni és a biróra kell bizni, hogy abban az esetben, ha az egyesítésből valami baj származnék, az elkülönített tárgyalást és döntést rendelje el. A V.-nek e szerint csak egy előfeltétele van: hogy a biróság annak eldöntésére illetékes legyen. Ezen az állásponton van a Plósz-féle magyar perrendtartási tervezet (43. §) is.
oly követelés, amelyet a kötelezett (adós) a jogosított féllel (hitelezővel) szemben érvényesíthet. L. Beszámítás.
(reciprocitas), kölcsönös jogsegély nyujtása az államok közti (nemzetközi) érintkezésben, mely abban nyer kifejezést, hogy az egyik állam a másik állam hatóságától érkező megkeresést (kézbesítés, végrehajtás, bűntettesek kiadatása stb. iránt) államszerződés alapján vagy tényleges gyakorlattal feltétlenül avagy szerződésileg megállapított feltételekkel kölcsönösen teljesíti (l. Jogsegély). A V. kiterjedhet a jogsegély minden nemére, de szorítkozhatik egyes cselekményekre is. Lehetséges az is, hogy V. van büntetőügyekben (l. Kiadatás), de nincs polgári ügyekben.
oly ügylet, mely által a viszontbiztosító ellenérték (díj) kikötése mellett arra kötelezi magát, hogy a viszontbiztosítottnak bizonyos összeget fizet azon teljesítés fejében, melyre az utóbbi valamely biztosítási szerződés alapján köteleztetik. A V.-i szerződésben a biztosítási szerződés általános kellékein felül azt is meg kell mondani, vajjon az ügylet mint közvetlen vagy mint közvetett V. lesz-e megkötendő. A V. hatálya megszűnik, ha azon biztosítás, mely miatt a V.-i ügylet keletkezett, hatályát vesztette. Ily esetben, ha más megállapodás nem történt, a viszontbiztosító azon díjhoz, mely a biztosítót netán illeti, igényt csak az elvállalt V.-i kockázat arányában tarthat. Ha az esemény, melynek alapján a viszontbiztosított saját biztosítási kötelességének eleget tenni tartozik, bekövetkezhetik, erről a viszontbiztosítót más megállapodás hiányában a tudomásvétel után legfeljebb három nap alatt értesíteni köteles, mert különben annak kötelezettsége megszünik. A viszontbiztosító fizetési kötelezettsége, más megállapodás hiányában, azon időponttól veszi kezdetét, midőn a viszontbiztosítottra nézve a fizetési kötelezettség bekövetkezik. A viszontbiztosított, ha a kártérítési összeget harmadik személyektől egészen v. részben visszanyerte, ebből a V.-nak megfelelő aránylagos részt a viszontbiztosítónak kiszolgáltatni tartozik. Egyebekben a biztosítási ügyletre vonatkozó általános rendelkezéseket a V.-ra is alkalmazni kell.