a kölcsönös rágalmazásnál, becsületsértésnél és testi sértésnél foglalhat helyet. Büntető törvényünk értelmében (1878. V. t.-c. 274. §) ugyanis mindaddig, mig az egyik fél indítványára megindított bűnvádi eljárás befejezve nincs, jogában áll a másik félnek is az ellene elkövetett sértés miatt a bűnbáci eljárást megindítani, habár az elévülés határideje már lejárt volna. L. még Compensatio.
az a perirat, melyet a rendes peres eljárásban alperes ad felperes válaszára. L. Periratok.
egyik eredeti kategoriája az emberi felfogásnak, ugy hogy nem definiálható; körülirva: valaminek valamire való vonatkozása. A természetben a tárgyak hatnak egymásra, ennek a kölcsönhatásnak elvont felfogása V. A gondolkodásban is fogalmak föltételezik egymást, függnek egymástól, vonatkoznak egymásra, ez a V. közöttük. V. tehát nem valamely dolognak, gondolatnak, amennyiben külön van vagy gondoltatik, sajátsága, hanem mindig csak amennyiben mással együtt van, gondoltatik, illeti meg. A V.-ról tehát voltakép nem mondható, hogy van, hanem hogy beáll vagy fennáll. V.-os fogalmaknak azokat nevezzük, melyek egymást feltételezik, p. a nagynak fogalma feltételezi a kicsinyét stb. - V. a matematikában a. m. arány (l. o.).
(latin műszóval pronomen relativum, relativ névmás), a nyelvtanban az olyan jelentésü névmás, minő a magyar aki, ami, amely, ahány stb. Ezek csak mellékmondatban állhatnak s ott azt a mondatrészt helyettesítik, mely már a főmondatban meg van nevezve. P. hervad az a rózsa, melynek töve nincsen; az olyan ember, aki nem dolgozik, ne egyék. Itt tehát a névmás jelöli meg a mellékmondatnak a főmondatra való vonatkozását, hozzá való viszonyát; innen a neve.
(relativ), a szó filozofiai értelmét l. Abszolut. V. adóelmélet, l. Adó; V. büntetőjogi elmélet, l. Büntetőjogi elméletek. V. népesség, l. Népesség.
a nyelvtanban az a beszédrész, mely vagy a mondatrészek, vagy a mondatok közti viszony jelölésére szolgál. E kétféle hivatás szerint vannak a) szóviszonyítók: névutók és ragok; b) mondatviszonyítók: a kötőszók.
(Bisztrica), az ókori Haliakmon, 207 km. hosszu folyó Dél-Makedoniában, Janina és Szoloniki török vilajetekben; egyik forráspatakja a Grammosz K-i lejtőjén fakad, a másik a Kasztoriai tóból folyik ki; ezek egyesülése után a folyó DK-i irányban átfolyik Kasztoria fensíkján, áttör egy hegyszakadékon és K-nek tart, azután ÉK-nek fordul, a parti síkságra érvén K-i irányuvá lesz és a Szaloniki-i öbölbe szakad.
(Weichsel, Wisjela, Vistula), jelentékeny folyó Közép-Európában. Osztrák-Sziléziában, a Jablunka hegységben Visla falunál ered a Fehér-, Kis- és Fekete- (Biala, Molinka és Cserna) V. összefolyásából; köztük az első a Magurka hegy Ny-i lejtőjén 975 m.-nyi magasban, az utóbbi pedig 1154 m.-nyi magasban egy mocsárból ered. Egy zuhatag alkotása és a hajózható Przemsza fölvétele után szűk sziklavölgyben Schwarzwasser városáig folytatja útját; itt kilép a hegyes vidékből, 45 km.-nyi hosszuságban határul szolgál Szilézia porosz tartomány felől, átfolyik Krakónál, azután határt alkot Galicia és Lengyelország közt a San torkolatáig. Ezen alul lengyel területre lép, Pulavinál elhagyja a déli lengyel fensíkot, azután tágas, termékeny síkságon, alacsony partok közt mint 600-1100 m. széles folyó folytatja útját, elhagyja Varsót és ismét magasabb partok közé jut. Cservinszk és Plock között hosszukás, homokos szigetek terülnek el benne, Lengyelországban sehol sincs gátak közé szorítva; ezért gyakran elárasztja a környékét. Otlocsinnál, 15 km.-nyire Thorn fölött porosz területre lép. A Brahe és a Brombergi csatorna torkolatán alul ÉÉK, majd É-i irányban folyván, áttör a poroszországi dombvidéken; Mewénél ezt is elhagyja és kilép a termékeny V. síkságra, termékeny, de a 8 m. magas gátak dacára pusztító árvizeknek kitett delta vidékre, amely 1980 km2 területet foglal el, Danzig és Elbig közt 53 km. széles. Az n Montauer Spitzénél a V. azelőtt 2 ágra oszlott a V.-ra és Nogatra. A Nogat kifolyását azonban az 1845-től 1857-ig tartó vizi munkákkal elzárták; azóta 3 km.-rel lejebb a 2 km. hosszu V.-Nogat-csatorna visz a Nogatba. A Ny-i ág a V., Käsemark alatt ismét 2 ágra oszlik; a K-i ág a 25 km. hosszu Elbingi V. 10 ágban a Frisches Haffba szakad; a Ny-i ág a 33 km. hosszu Danzigi V. Weichselmünde vára alatt a Keleti-tengerbe ömlik. A V. egész hossza 1150 km., ebből porosz területre, illetőleg a határra esik 250, osztrákra 350 és oroszra 550 km. Vizterülete 198,184 km2. Jelentékenyebb mellékvizei balról: a hajózható Przemsza, a Pilica, a hajózható Brahe, a Schwarzwasser, Montau, Ferse és a Mottlau; jobbról a Raba, Dunajec, Wisloka, a hajózható San, a Vieprc, a Narev a Buggal, a Drevenc, Osszá és Liebe. A Brombergi csatorna a Netzével, illetőleg az Oderával köti össze. Nagyobb hajók csak a San torkolatától, kisebbek már Zabrzegtől kezdve járhatnak rajta. 1848 óta Varsótól kezdve rendes gőzhajójáratok vannak; kedvező vizállás esetén a gőzösök Sandomirig is felmehetnek. A hajók rendesen ápr.-tól okt.-ig mehetnek. Nyáron azonban a kis vizállás miatt kénytelenek azt megszakítani. Legrendesebben Thorn és Vloclavszk, Plock és Varsó közt járnak. Az áradások után képződő homokzátonyok a hajózásnak néha akadályokat okoznak, de porosz területen a folyót szabályozzák és orosz területen is történtek erre nézve kezdeményező lépések. A plehnendorfi zsilipen 1893-ban 18 070 hajó 493 608 t. áruval és 333 380 t. tutajozott fa ment át. V. ö. Die Weichsel, hist., topogr. u. malerisch (Marienwerder 1855); Licht, Die unteren Weichselniederungen (Danzig 1878); Bludau, Die Oro- u. Hydrographie im Stromgebiet der Weichsel (Gotha 1894).
(Nemes-), kisközség Zala vármegye tapolcai j.-ban, (1891) 1166 magyar lak.
(franc. débat), elnök vezetése alatt valamely tudományos vagy gyakorlati ügynek szabályos egymásutánban következő beszédekben való tárgyalása, megállapodás vagy határozathozatal céljából. A vita rendszerint előkészített javaslat alapján indul meg. Megkülönböztetik az általános vitát, mely a javaslat elvei fölött dönt s a részletes vitát, mely az általánosságban elfogadott javaslatnak javítását tartja szem előtt. Vitaegyesületet alakított nálunk 1897 un. 3-án Thoroczkay Viktor báró. - Vitairás, l. Gyorsirás.