mind az a hajó, mely vitorlákkal felszerelve, a kifeszített vitorlákba ütköző szél ereje folytán mozog, a szél által hajtatik. A V.-knak sokféle nemét különböztetik meg. L. Árbocozat.
olyan köpülő, melyben egy tengelyhez vitorlák vannak erősítve, melyek a tengely forgatása alkalmával kavarják és verik a tejfölt. Megkülönböztetünk álló s fekvő tengelyü V.-ket. Előbbiek a legjobb köpülők, utóbbiak azonban keveset érnek. Legelterjedtebb a holsteini álló tengelyü V. L. Köpülő.
a vitorlával való hajózásnak nem hivatásszerü, de kedvtelésből való űzése, mely leginkább Angolországban divatos, hol ezen költséges sportnak nagy mértékben hódolnak és azt értékes gőz-, valamint vitorla-yachtokkal, melyek a sík tengeren való hajózásra is alkalmasak, űzik. Utóbbi években az Adrián is alakult egy sportegylet S. M. Yacht Escadre név alatt, nemkülönben a Balaton taván, ahol a nyári idényben vitorlaversenyeket is tartanak.
(növ., flos papilionaceus; pillangós virág), kétoldalas vagy arcképü virág, a növényországnak egyik legnagyobb csoportját jellemzi és ha a tökéletesedést az ember kétoldalas alapterve és kifejlődése szerint mérjük, akkor a V. a legtökéletesebb virág lenne. Ennek a V.-nak családjának a mai korbeli nagy tagosultsága és fajgazdasága is megfelel. A V.-ot öt szirom alkotja. A legfelső vagy hátulsó a legnagyobb s vitorla (oexillum) a neve, rendesen széles és egyenlő felü. Két oldalt van két keskenyebb szirom: az evező (ala, szárny), egymással megegyezik, de egynek-egynek az alakja másfelü, vagyis ferde. A két alsó vagyis elülső többé-kevésbbé összenő, csak a nyaka szabad, s csónak-alakja van, igy is nevezik (carina).
(növ., pillangósak, papilionaceae), kétszikü családja a hüvelyeseknek. Egy- vagy többnyáréltü füvek, cserjék vagy fák. Levelök váltakozó, nyeles, pálhás, ritkábban ágatlan, többnyire ágas, háromágu (lóhere), többágu (dárdahere, csillagfürt) vagy szárnyalt. A pálha vagy melléklevél lehet nagy, levélnemü, mint p. a borsóé, másé középszerü vagy apró, gyakran maradandó, a koronafáé tövis (pálhatövis). A virágzat leginkább fürt, füzér vagy gömb, némelykor csak magános virág. A virág többnyire hiánytalan, kétoldalas arcképü (l. Vitorlás virág). Kelyhe egytagu, ötfogu, de a foga többnyire nem egyenlő, kétajaku. Öt szirma a kehely tövéhez nő, a kehely fogaival váltakozik. A V. a ma élő virágzó növényeknek egyik legnagyobb családja. (l. Fészkesség), több mint 4000 faja az egész föld kerekségén s valamennyi klima alatt él. A nagyobb szám azonban a melegebb meg a forró vidéken terem. Itt egész különös fajai, köztük cserjések és fák is uralkodnak, holott a mérsékelt és hideg vidékeken leginkább füvek. E családnak ásatag maradéka több mint a többi kétszikü zárva magzóéi együtt véve. Kivált a harmadkor fiatalabb és középső rétegeiben levelét, hüvelyét és magvát lelni s ezek majd a ma is élő fajok (zanót, cukorkóró, Cassia, berzsenyfa, Barchinia, Dalbergia, júdásfa stb.), majd egész ősnövények maradványa, melyek ma már életben nincsenek (Podocarpium, Phaseolites, Palaeolobium stb.). V. ö. De Candolle, Mémoires sur la famille des légumineuses (1-15 köt., Páris 1825, 70 táblázat és 2 geogr. térkép); Fischer, Synopsis Astragalorum Tragacantharum (Moszkva 1853). L. Hüvelyesek.
(teng., ném. Schothorn; ol. bugna; ang. clew), a vitorla alsó szögletvége, vagyis a vitorlákhoz öltött szegélyző-kötél és odavarrott homorgyűrü által alkotott szöglet, melyhez a vitorla kifeszítéséhez szükséges szarvkötelet, nemkülönben a vitorla bevonásához használt vonókötelet kötik. A vitorla feszítésénél a V.-ak a szarvkötelek által az alább fekvő vitorlafavégekig húzatnak, mire a felső vitorlafát a reája öltött vitorlával együtt a megtelésig felvonják. Minden vitorlának két V.-a van, melyek megkülönböztetéséül a szélfélen fekvőt szélszarvnak hívják. L. Vitorlázat (képmelléklet).
(teng., ném. Segeln; ol. veleggiare; ang. to sail), egy vitorlákkal ellátott járműnek tovamozgatása, hajtása a szél erejének felhasználása által. Ha a szél hátba fúj, akkor a hajó a szél előtt vitorlázik, mig a szembe jövő szélnél a vitorlák szembe hordanak és a hajó hátrál. Ha a vitorlák rézsút állíttatnak, vagyis a szél részben előlről, részben oldalról fúj, úgy a hajót az oldal felé igyekszik tolni, miután azonban a viznek ellennyomása a hosszoldal mentén nagy, a hajó azon irányban igyekszik a nyomás elől kitérni, amerre a legkisebb ellennyomást talál, vagyis előrésze felé és igy előre fut. Az ily V. az élben vitorlázás. Ha e mellett a hajó mennyire közelítheti meg a szél irányát, a nélkül, hogy a vitorlák szembe ne hordjanak, illetve hogy a hajótővonal és a szél iránya mily szög alatt szelhetik egymást, az különböző és a hajónak jó vagy rossz vitorlasajátságaitól függ. Ezen szög átlag kereszt-vitorlafákkal felszerelt hajóknál 67-70°, élvitorlákkal járóknál pedig 50-56°. Élben vitorlázik a hajó, ha ellenszélre talál, amely esetben szaggatott irányban (dülőkkel) több fordulattal, a szelet hol jobb, hol bal oldalról fogva, igyekszik céljához közeledni (lavirozás). Tág szarvval vitorlázik a hajó, ha a szelet hátulról oldalt kapja (tővonal és szélirány 45°).
(teng., l. a mellékelt képet), szűkebb értelemben a tengerészek a vitorlákkal felszerelt hajónak csupán vitorláit és a vitorláknak kezeléséhez szükséges kötélzetet mondják, tágabb értelemben azonban a V.-ot árbocozathoz is számítják, mint annak kiegészítő részét, mely nélkül az árbocozat céljának nem felelhetne meg. A hajó V.-a, megfelelően annak árbocfelszereléséhez, különböző (l. Árbocozat képmelléklet), a hajó neméhez képest egyszerübb vagy komplikáltabb rendszerrel. A legtökéletesebb V.-tal a teljes árbocozatu hajó bir, annál kisebb hajók vitorláinak száma természetszerüleg kevesebb. Egy teljes árbocozatu hajó (fregatta) V.-át a mellékelt kép mutatja. V. ö. Árbocozat és Vitorla.
[ÁBRA] HAJÓ TELJES VITORLÁZATTAL.
JELMAGYARÁZAT A TELJES VITORLÁZATTAL BIRÓ HAJÓ KÉPMELLÉKLETÉHEZ.
A keresztárboc vitorlái.
A Farvitorla.
B Keresztderékvitorla.
C Keresztsudárvitorla.
D Keresztfelsudárvitorla.
A fő árboc vitorlái.
E Fő ágvitorla.
F Fő- vagy nagy vitorla.
G Fő derékvitorla.
H Fő sudárvitorla.
I Fő felsudárvitorla.
K Fő derékszárnyvitorla.
L Fő sudárszárnyvitorla.
Az előárboc vitorlái.
N Előágvitorla.
N Elővitorla vagy előtörzsvitorla.
O Előderékvitorla.
P Elősudárvitorla.
Q Előfelsudárvitorla.
R Előderékszárny-vitorla.
S Elősudárszárny-vitorla.
Alsó szárnyvitorla (a képen nem látható).
Az orrmányárboc vitorlái.
Orrmánytörzsvitorla (a képen nem látható).
T Orrmányderékvitorla.
U Orrmánysudárvitorla.
V Orrmánykülsudárvitorla.
A keresztárboc vitorláinak kötélzete.
1. Farvitorla-szélszarvkötél.
2. Farvitorla-szarvkötél.
3. 4. 5. 6. Farvitorla-göngyölők.
7. Keresztderék-szarvkötelek.
8. Keresztsudár-
9. Keresztderék-szarvkötelek.
10. Keresztderék-vonókötelek.
11. Keresztsudár-
12. Keresztfelsudár.
13. Keresztderék-fogásoló kötél.
14. Keresztderék-kapicány.
15. Keresztsudár-
A fő árboc vitorláinak kötélzete.
16. Fő ágvitorla szélszarvkötele.
17. Fő ágvitorla szarvkötele.
18. 19. 20. Főágvitorla-göngyölők.
21. Fővitorla-szélszarvkötél.
22. Fővitorla-szarvkötél.
23. Főderékvitorla-szarvkötelek.
24. Fősudárvitorla-
25. Főfelsudárvitorla-
26. Fővitorla-vonókötelek.
27. Főderék-vonókötelek.
28. Fősudár-
29. Főfelsudár-
30. Fővitorla-fogásoló kötél.
31. Főderék
32. Fővitorla-kapicány.
33. Főderék-
34. Fősudár-
35. Főderékszárnyvitorla-ejtő.
36. Főderékszárny-szavkötél.
37. Főderékszárny-szélszarvkötél.
38. Főderékszárnyvitorla-lehúzó.
39. Fősudárszárnyvitorla-ejtő.
40. Fősudárszárny-szarvkötél.
41. Fősudárszárny-szélszarvkötél.
Az előárboc vitorláinak kötélzete.
42. Előágvitorla-szarv.
43. Előágvitorla-szélszarv.
44. 45. 46. Előágvitorla-göngyölők.
47. Elővitorla-szarv.
48. Elővitorla-szélszarv.
49. Előderék-szarvak.
50. Elősudár-
51. Előfelsudár-
52. Elővitorla-vonókötelek.
53. Előderékvitorla-
54. Elősudárvitorla-
55. Előfelsudárvitorla-
56. Előtörzs-fogásoló kötél.
57. Előderék-
58. Előtörzs-kapicány.
59. Előderék-
60. Elősudár-
61. Előderékszárnyvitorla-ejtő.
62. Elősudárszárnyvitorla-ejtő.
63. Előderékszárnyszarv-kötelek.
64. Elősudárszárnyszarv-
65. Előderékszárny-szélszarv kötelek.
66. Elősudárszárny-szélszarvkötelek.
67. Előderékszárnyvitorla-lehuzó.
Az orrmányárboc vitrláinak kötélzete.
68. Orrmányderékvitorla-szarvkötél.
69. Orrmánysudárvitorla-szarvkötél.
70. Orrmánykülsudár-szarvkötél.
71. Orrmányderékvitorla-ejtő.
72. Orrmánysudárvitorla-ejtő.
73. Orrmánykülsudárvitorla-ejtő.
74. Orrmányderékvitorla-lehúzók.
75. Orrmánysudárvitorla-
76. Orrmánykülsudárvitorla-
77. Orrmánysudár-vitorla-szélszarvak.
79. Orrmánykülsudár-
Más a vitorlákhoz tartozó tárgyak.
80. Fogások.
81. 82. Fogásoló zsinegek.
83. Végfogásoló kötelék.
84. Ágvitorlák hámkarikái.
85. Orrmányderék- és sudárvitorlák hámkarikái.
Szárnyvitorlafák.
86. Főderékszárnyvitorlafa.
87. Fősudárszárnyvitorlafa.
88. Előderékszárnyvitorlafa.
89. Elősudárszárnyvitorlafa.
helyesebben Vitosa, 2299 m. magas, gránit-hegytömeg a Szófiától D-re eső síkságon.
János, horvát bán (1456-65). V. nevével Horvátországban először 1440. találkozunk, cseh eredetü ember volt és a horvátok Pán Ján (János úr) néven nevezték; a Cilleiek hozták Horvátországba, hol mint hű párthivök és vitéz katona nagy szolgálatokat tett nekik. L. Varasd (vármegye tört.)