falu Luzern (ettől 16 km.-nyire) svájci kantonban, a Vierwaldstätti-tó partján, a Rigi lábánál, a Rigi-vasút mellett, 771 lak., gőzhajóállomással, élénk idegenforgalommal. Védett helyzeténél fogva klimatikus gyógyhelyül is használják.
Károly Frigyes gróf, szász és osztrák diplomata és iró, szül. Drezdában 1819 jan. 13., megh. u. o. 1895 okt. 16. Tanulmányai befejezése után diplomáciai pályára lépett és előbb Berlinben és Bécsben, majd Szt.-Péterváron működött a szász követségnél. 1853 óta mint miniszteri címmel felruházott követ Londonban tartózkodott, hol 1866-ig maradt. Midőn főnöke és mestere Beust osztrák szolgálatba átlépett, V. is követte példáját és az 1867-70-iki években fontos diplomáciai megbizásokat végzett. 1871. annyira-mennyire megbékült az új német viszonyokkal és Baden-Badenben telepedett le, hol feljegyzései alapján több fontos diplomáciai adalékkal járult a kortörténet ismertetéséhez. Ebbeli munkái: Berlin und Wien in den Jahren 1845-52., politische Privatbriefe (Stuttgart 1886); St. Petersburg u. London in den Jahren 1852-64. (2 köt., u. o. 1886); London, Gastein u. Sadowa 1864-66. (u. o. 1889); Maurice de Saxe et Marie Josephe de Saxe dauphine de France (Lipcse 1867); Die Geheimnisse des sächs. Kabinets vom Ende 1745 bis Ende 1756 (2 köt., Stuttgart 1886). Mint a Bacon-elmélet hive tette közzé: Shakespeare und Shakspere (u. o. 1888).
(ol., ejtsd: -cse), zeneelőadási műszó, a. m. élénken, rohamosan.
(ejtsd: vivare), Franciaország egykori tartománya, jelenleg Ardeche (l. o.) département; Felső- és Alsó-V.-re oszlott; amannak Annonay, emennek Viviers volt a fővárosa.
(lat.), elevenállat-tartó hely, vadaskert, halastó, ketrec, kalitka.
a szúró- és vágófegyvereknek párviadalokban való célszerü használása; rendszerint szúró-, vágó- és szurony-V.. Az első a legrégibb, mig az utóbbit csak 1825 óta emelte Selmnitz szász kapitány művészetté. A kardlap felosztása szerint van elsőd, másodlagos, harmadlagos és negyedleges vágás és szúrás (prime, secunde, terc és quart). A vívók egymástóli távolságát menzurának mondják s az előre mozdulást vágás v. szúrás céljából kitörésnek. A római armaturae doctores nem voltak vívómesterek a szó mai értelmében, csak az akkori harcmódnak általános szabályait tanították. A római uralom megszüntével a fegyverviselési jog idővel a lovagokra átszállt. Ezek vértezetten harcméneiken ülve, lándsával, paizssal s karddal egymással meghatározott szabályokat követve élet-halálra harcoltak. Elegendő ok arra, hogy mindegyike a fegyverforgatásban magát kellően oktassa. Olaszországban legelőször foglalkoznak tudományosan a V.-sal (v. ö. Arte dell' armi di Achille Marozzo, Bolognese. In Venetia appressio Antonio Pinargenti 1568). Nem sokára megjelentek a Guido Antonio, Modeneuse Jakab és Lucano Bolognese V.-ról szóló könyvei (v. ö. Gründliche Beschreibung der freien ritterlichen und adelichen Kunst des Fechtens, von Joach. Meyer, Strassburg 1570-1600-1660). Később következnek a franciák, spanyolok művei: L'académie de l'homme d'épée, par M. Girard 1740 (v. ö. Gründliche u. vollständige Unterweisung in der Fechtkunst auf Stoss u. Hieb aus ihren innersten Geheimnissen wissenschaftlich erläutert, mit Kupfern, Jena 1798). A németek inkább a vágási, a franciák és olaszok pedig a döfési V.-t kultiválták. A fleuret és szuronnyal való V.-t mostanság leginkább az osztrák-magyar és a német hadseregben gyakorolják. A rapieret inkább a polgári vívóiskolákban használják.
(lat.) a. m. éljen. - V., floreat, crescat, éljen, virágozzék, növekedjék.
az ugyanily nevü járás székhelye és kikötőváros Lugo spanyol tartomány ÉNy-i részében, a Ria de V. D-i végében, (1887) 13 369 lak., halászattal, némi iparral és kereskedéssel.
(állat), l. Cibetmacska.
(ásv., anglarit), foszforsavas vasoxidul viztartalommal (Fe3P2O8+8 H2O); egyhajlásu rendszerbeli tűs vagy táblás, oszlopos kristályokban, leginkább azonban szálas, rostos halmazokban. Eredeti állapotában szintelen v. világos-zöld, de a levegőn rendesen megkékül, azért többnyire kék szinüt találni. Igen jól hasad, levélkéi hajlékonyak, akár a gipszéi. K. 2., fs. 2,6-2,7. A földes, agyaggal kevert V.-nak kék vasas föld a neve, mint festékföldet használják. Hazánkban több helyen: Betléren, Szomolnokon, Kabola-Polyánán, Rónaszéken, Vöröspatakon, Hegyánon. Szép kristályok ismeretesek: Bajorország: Bodenmais, Cornvall: St.-Agnes, Devonshire: Tavistock; sugaras szálas halmazokban legszebben: New-Jersey: Mullica Hill. Glaukoszideritnak is mondják.