Vivien de Saint-Martin

(ejtsd: vivien dö szen marten) Lajos, francia geográfus, szül. Caenben 1802 máj. 22-én, megh. Párisban 1897 január 3-án. 1814. Párisba ment s a geográfiának szentelte magát. Egyike a párisi földrajzi társaság megalapítóinak (1822); megalapította az Athenaeum français-t 1852-ben s kiadta 1863-76. a L'année géographique c. évente megjelenő utazási szemlét, amelyet Maunoir és Duveryrier folytatott. Ezenkivül irta: Description de l'Asie Mineure (2 köt., Páris 1845); Étude sur la géographie grecque et latine de l'Inde (3 köt., u. o. 1858-60); Mémoire analytique sur la carte de l'Asie centrale et de l'Inde (u. o. 1858); Étude sur la géographie et les populations primitives du Nord-Ouest de l'Inde d'apres les hymnes védiques (u. o. 1860); Le Nord d'Afrique dans l'antiquité grecque et romaine (u. o. 1863); Histoire de la géographie et des découvertes géographiques (1873). Közzétette a Nouveau dictionnaire de géographie universelle (Páris 1876-92) és az Atlas universel de géographie moderne, ancienne et du moyen-âge (u. o. 1877 és köv.) c. műveket.

Viviers

(ejtsd: vivié), város, egykoron Alsó-Vivarais főhelye, Ardeche francia départementben, a Rhône jobb partján, az Escoutay torkolatánál, vasút mellett, (1891) 3468 lak., cément-, mozaikkő-készítéssel, malmokkal és téglaégetővel; gabona-, gyümölcs- és bortermeléssel és kereskedéssel; a Rhôneon átvezető függő híddal; román-gót székesegyházzal.

Vivipara

(lat.) a. m. elevent szülő. - V. planta, l. Fiadzás és Fias növény.

Vivisectio

(lat.) a. m. élve boncolás, igy nevezik az élő állatokon végzett kisérletet, ha ez az állat megsértésével történik. Az elnevezés határozottan rossz és csak arra alkalmas, hogy a járatlant félrevezesse, midőn azt a véleményt támasztja benne, mintha az állatot, ugy mint a kórboncolók a hullát, boncolnák fel elevenen. Valóban pedig a V. éppen olyan végrehajtott műtét, mint amilyent az orvos betegeken életmentés céljából kénytelen végezni. Az állatot műtét előtt narkotizálják, a műtétet magát azon sebészi eljárások szerint végzik, melyek a legjobbak gyanánt ismeretesek. A szervezet bonyolódott működését egyszerü megfigyeléssel nem lehet felismerni, azért válik szükségessé módosítani, esetleg kizárni egyes szerveket a működésből. Határtalan nagy az a szolgálat, melyet a V. az emberiségnek máris tett. Ennek köszönhető a galvanizmus felfedezése, a vérkeringés és emésztés, az agyműködés, az anyagforgalom élettana, melyek mind a V. útján szerzett ismeretek alapján fejlődtek a mai tökélyre. A vérerek alákötését, a vértranszfuziót, a gyomorsipoly készítését, esetleg gyomor- és más reszekciót, a vesekiirtást, az aszeptikus sebkezelést stb. mind a V.-nak köszönjük. Sőt a ma divó organo- és szerumterapia, a veszettség elleni ojtások és hasonlók V. nélkül éppen ugy nem léteznének, amint állaton tett kisérletek nélkül a mérgek hatását a szervezetre és a szervezetben egymásra nem ismernők. Igy tehát a V. felette áldásdús volt az emberiségre; nemcsak a tudományt fejlesztette, nemcsak életünk kényelmes berendezését segítette előmozdítani a galvanizmus útján, hanem számtalanok azok, kik a V. útján szerzett ismereteknek köszönik életüket. Meg kell jegyezni még, hogy csupa kedvtelésből senki sem tesz V.-t, hogy a konyhán, vágóhídon, a nagy városok utcáin vagy vadászatokon sokkal inkább kínozzák az állatokat, mint a V. által kínoztatnak. Nálunk egyébiránt a V.-t egyetemi intézetekben, az igazgató tanár vagy általa megbizott egyén végezheti csak és ahol az egész országban összesen két egyetem van, ott ilyen intézet is csak kevés létezik.

Vivodina

politikai község Zágráb vármegye jaskai j.-ban, (1891) 1211 horvát lakossal.

Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango

(lat.) a. m. az élőket hivogatom, a holtakat siratom, a villámokat megtöröm, harangfelirat; egy középkori leoninus vers töredéke; Schiller Lied von der Glocke-jának jelmondata.

Vívótőr

l. Rapiere.

Vivőér

visszér (vena), a testből a vért a szivhez vezető erek (l. Véredények, Vas és Verőerek). A nagyobb V.-ek szintén három falzattal birnak, épp ugy, mint a verőerek, de a kisebb mikroszkópi venákon már csak két falzatot különböztethetünk meg, és pedig egy belsőt (intima) s külsőt (adventitia). A legkisebb V.-ágacskák a kapillárisokból (hajszálerek) szedődnek egybe. Bennük ág- és zsebbillentyük találhatók, amelyek a sziv felé nyilnak s lassabbítják a vérkeringést. L. Valvula.

Vivőércsomó

l. Ércsomó.

Vix

(lat.) a. m. alig; vix credo, alig hiszem.


Kezdőlap

˙