l. Vizkerék és Vizmótor.
(kanna), az állatöv 11-ik, 300°-330° hosszuságban fekvő jegye h mint csillagzat az É. sz. 1,7°-tól a D. sz. 27°-ig és 308°-357° közt terjedő csillagzat, mely Heiss szerint 146 szabad szemmel látható csillagból áll, köztük egy sem fényesebb harmadrendünél, egy (R Aquarii) harmad és hatod nagyság közt változó csillag.
l. Özönviz és Világ.
l. Pára.
l. Istenitéletek.
l. Hidrográfia.
fölállították 1886 máj. 1. a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium kebelében oly célból, hogy a folyamszabályozás, ármentesítés, vizhasznosítás és hajózás érdekében a szükséges műszaki adatokat gyüjtse, közrebocsássa és hogy tudományos kutatás tárgyává tegye folyóink mederalakulását, természetét s árvizeinek törvényeit. Az 1889. XVIII. t.-c. a vizi ügyeket az újonnan szervezett földmívelésügyi minisztériumba helyezvén át, a V. is ide került, hol jelenleg az 1891. felállított országos vizépítészeti és talajjavító hivatal IV. osztálya. Évi költségvetése eleinte 20 000 frtra rúgott, ma közel 100 000 frtot tesz ki. Első működése volt az ország főbb folyóin új vizméréseket fölállítani és a régieket rendezi, majd új csapadékmérő állomásokat létesíteni, hogy igy az eső- és árvizek közötti összefüggést tanulmány tárgyává tegye. Majd szervezte a vizjelző szolgálatot (l. Árvizjelzés). Főbb folyóink mentén medreik nyilvántartása s vizjárásuk kiismerése céljából műszaki fölvételeket, helyszinrajzi, igen pontos magassági és sebességi méréseket tett. Évkönyveiben számos tanulmányt bocsátott közre folyóinkra vonatkozólag s több külföldi hidrográfiai munkát fordított magyarra. Kiadta 1876-tól kezdve jelentékenyebb folyóink vizállásait. Vezetője fölállításától kezdve Péch József miniszteri osztálytanácsos.
v. vizi rák, l. Noma.
a hajónak a hajógyárban sólyán levő építési helyéről a vizbe való áttétele. L. Hajó (VIII. köt. 536. old.).
l. Folyó.