Viz-sodor

a folyó egész hosszában a legnagyobb sebességek mértani helye. Rendesen a legnagyobb mélységek fölött, közel a felszinhez helyezkedik el s a gyorsabb folyás igen gyakran szemmel láthatóvá teszi útját.

Viz-sodrók

a Gyrinidae (l. o.) rovarcsalád neve.

Vizsoly

kisközség Abauj-Torna vármegye gönci j.-ban, a Hernád mellett, (1891) 1285 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A XVI. sz. végén itt nevezetes könyvnyomda állott fenn, melyből az első magyar protestáns biblia került ki (1590).

Viz-súly

(franc. déplacement), azon súly szerint számítandó vizmennyiség, melyet hajó úszása következtében helyéből kiszorít; ennek a súlypontja a V.pont. L. még Hajómérés.

Viz-szabályozás

mindazon munkálatok összessége, melyeket a vizfolyásokon, tavakon, mocsarakon a közegészség, vagy közgazdaság érdekében végrehajtanak. Szorosabb értelemben a folyók szabályozását jelenti. A folyókat főként két szempontból szokták szabályozni: az árvizek és a hajózás szempontjából; amaz az árvizi, ez a kisvizi meder megjavítását célozza. Az árvizek ellen töltéseket emelnek (l. Árvédelem) és a viz levonulását gátló akadályokat (szorulatok, kanyarulatok stb.) megszüntetik. A hajózás kellő vizmélységet, enyhe, a hajókkal jól követhető kanyarulatokat s kellő széles vezéreret kiván meg. Ezt a meder összeszorításával, jó vonalozásával, kotrással stb. érik el. A régibb V.-oknál elméleti okoskodások vitték a fő szerepet; újabban a hidroteknikusok fő elvül azt mondották ki, hogy a folyót a maga természete szerint kell szabályozni. Manapság megfigyelik a természetes úton, jól kifejlett mederszakaszokat s ezeket igyekeznek mesterséges úton a rossz szakaszokon előidézni.

Viz-szerzés

l. Vizvezeték.

Vizszinesés

a vizszin két pontjának magassági különbsége. A folyó hosszában levő V. többé-kevésbé a meder fenekének esése szerint igazodik; szabályos csatornákban pedig a fenékeséssel egyezik meg. A V.-t vagy abszolut, vagy relativ (a hosszhoz viszonyított) mértékben szokták megadni. Igy beszélhetünk méterenkénti, kilométerenkénti V.-ről. A hidraulikában igen fontos szerepet játszik s a viz sebességére kiváló befolyással van. I betüvel szokták jelölni.

Vizszinmérleg

l. Libella.

Vizszintes

az oly egyenes vagy sík fekvése, mely párhuzamos a nyugvó viz szinével. - V. iv, l. Ív. - V. kör (azimutális kör), l. Csillagászati műszerek. - V. mérés, l. Geodézia. - V. tagozódás, l. Földrajz. - V. napóra, l. Napóra.

Viz-szóró

(Grinell-féle), vizvezetéki csőhálózaton alkalmazott, tölcséralaku kifolyásu nyilás, mely könnyen olvadó fémmel van elzárva, mely tűz esetén megolvadván, a viz szabadon és szóródva kifolyik és bizonyos területet a V. alatt eláraszt. Tűzveszélyes épületekben alkalmazzák tűzvédelmi célból.


Kezdőlap

˙