a hajó viz alatt fekvő (élő) és a viz felett levő (holt) részének határvonala, amennyiben ez kivülről észlelhető. L. Merülési vonal.
(ejtsd. viccini), város Catania olasz sziciliai tartományban, V.-Licodia vasútállomásnál, (1881) 14 191 lakossal.
a Mahá-bhárata (l. o.) szerzője.
1. a Kamának 1142 km. hosszu jobboldali mellékfolyója V. orosz kormányzóságban; a Kama forrásai közelében fakad; eleinte É.-nak, azután Ny-nak, Dny-nak és végül DK-nek folyik és ugy torkollik. Szlobodszkoj városig gőzösök mennek föl rajta. - 2. V., kormányzóság európai Oroszországban, a Kama és V. körül 153 658 km2 területtel, 3 226 619, egy km2-re 21 lak. Felszine ÉK-en hegyes, egyebütt dombos. Földje mocsáros, agyagos és helyenként fekete föld. Az éghajlat zord; az évi középhőmérséklet 1,7°. Az erdők 7,7 millió desszjatint borítanak. Az ásványország szolgáltat vas-, rézércet, meszet és alabastromot. A lakosok oroszok (80%), votjákok (361 500), csuvasok, cseremiszek stb. Ezek fő foglalkozása a földmívelés (különösen a kender- és lentermelés), állattenyésztés és jelentékeny házi ipar (bőr-, faáru-, hangszerkészítés, továbbá gyapjuszövés és festés). A háziipar-telepeken kivül van 11 réz- és vaskohó, több bőr-, gép-, fegyver- és szeszgyár. Járásai: Glaszov, Jaranszk, Jelabuga, Kotelnics, Malmizs, Nolinszk, Orlov, Szarapul, Szlobodszkoj, Urzsum és V. - 3. V., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye a V. bal partján, (1897) 24 894 lak, 22 templommal, többféle közép- és népiskolával, nyilvános könyvtárral és muzeummal, 15 gyárral, folyami kikötővel; Kazánnal gőzhajóösszeköttetésben áll.
Andrejevics Péter herceg, orosz iró, szül. Moszkvában 1792 jul. 12., megh. Szt.-Péterváron 1878 nov. 10. Iskoláit a moszkvai egyetemen végezte, azután a pénzügyminisztériumban vállalt hivatalt.1855. a közoktatásügyi miniszter társa (azaz államtitkár) lett, két év mulva az udvarhoz vitték főpohárnokmesternek. Mint iró fáradhatatlanul dolgozott; irt szép, hangulatos és formás költeményeket, kritikákat és irodalomtörténeti cikkeket. Szoros barátságban volt Puskinnal. Összegyüjtött munkái: Polnoje szobraníje szocsineszij Vjaremszkavo (10 kötet, Moszkva 1886 s azóta többször).
az ugyanily nevü járás székhelye Szmolenszk orosz kormányzóság középső részében, a V. és Bebreja összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 16 781 lak., bőrcserzéssel, dohánygyárral. 1634. itt kötöttek egymással békét oroszok és lengyelek; 1812. nov. 3. pedig itt a Miloradovics vezérlete alatt álló oroszok egy francia csapatot győztek le.
(Vielun), az ugyanily nevü járás székhelye Kalis orosz-lengyel kormányzóságban, a Warthe mellékvizének az Olesznicának völgyében, (1891) 5850 lak., szappanfőzéssel, agyariparral és sörgyártással.
(Vjernij), az ugyanily nevü járás és Szemirjecsenszk orosz középázsiai terület székhelye, a Transzilii Ala Tau É-i lábánál, az Almatink partján, (1891) 22 245 lak., 14 gyárral, fiu-, leánygimnáziummal, gyümölcsészeti iskolával és gyümölcstermeléssel, nyilvános könyvtárral. 1855. a karakirgizek ellen várként alapították.
(Vjosa, Vojuca, az ókorban Auas), folyó déli Albániában, Janina török vilajetben; a Peneiosz és Arta közelében a Mecovon hegycsoportban ered, NyÉNy-nak folyik és az Avlonai öböltől É-ra az otrantói szorosba torkollik.
(orosz) a. m. hózivatar, különösen az orosz steppék hőfúvása. L. még Burán.