(Sz.-V.), a Japán-tengernek az orosz-szibériai partokba benyuló öble, az É. sz. 43° 55' és a K. h. 135° 8' alatt; hárommelléköble közt a déli a legjelentékenyebb; csak két hónapon át van befagyva.
orosz császári érdemrend, alapította II. Katalin cárnő 1782 szept. 22. (okt. 4.). 1801 dec. 12. (24.) Sándor cár új szabályokat adott a rendnek, melynek négy osztálya van. Jelvénye szélesvégü, sötétvörös, aranyszegélyes fekete szélü kereszt, rajta háromszoros arany szegéllyel körített fekete kerek paizs, rajta hermelinnel bélelt biborvörös sátor, fölötte a császári korona, a sátoron szent Vladimir monogrammja. hátlapján fekete alapon az alapítási dátum. Szalagja fekete, vörössel háromszorosan csíkolt. Csillagja nyolc sugaru, négy ezüst, négy arany sugárnyalábból, rajta aranyszegélyü fekete medaillonban szélesvégü aranykereszt, sarkain C. P. K. B. orosz aranybetük, körülötte aranyszegélyü vörös karikagyűrü, rajta arany orosz felirás. Hátlapján az alapítás dátuma. A rendet gyémántokkal ékítve sohasem adományozzák.
1. a dalmát partvidéki szlávok uralkodója, Szvetolikus fia, a kereszténységet felvett Budimer unokája, 703. lépett a trónra; noha ő és népe a keresztény vallást felvette, V. távol volt attól, hogy annak tanai szerint éljen, ugy hogy csakhamar kitünt, hogy a délszlávok megtérése csak névleges volt. A trónon fia Poliszláv követte (Ratkay krónikája). - 2. V. Iván, bolgár cár, l. Iván (7). - 3. V. (Ulászló), lengyel királyok, l. Lengyelország (tört.). - 4. V. (Ulászló), magyar királyok, l. Ulászló.
az ugyanily nevü járás székhelye Szuvalki orosz-lengyel kormányzóságban, a Sirvindta és Sesuppe összefolyásánál, a porosz határon, (1894) 6463 lak., sörgyártással.
(a khinaiaknál Hai-sztan-vai), azelőtt Port-May, az orosz-szibériai partvidék székhelye, kikötőváros és vasúti végpont, az É. sz. 43° 7' és a K. h. 131° 54' alatt, a Muravjev Amurszkíj-félsziget D-i végében, az Aranyszarv- és Amur-öböl közt, (1890) 14 446 lak., akik kközt 4193 khinai; fürész- és gőzmalmokkal, sör-, tégla-, bőrgyártással; élénk hajóforgalommal. V. szabad kikötő és biztos menedéke a hajóknak; csakhogy 2 hónapon át be van fagyva. 1893. a kisebb hajókon kivül érkezett 136 hajó 134 684 tonna tartalommal. A behozatal fő cikkei: liszt, rizs, tea, cukor, italok, vas- és kézműáruk; a kivitelé: nyers anyagok. A majdnem kizárólag fából épült városnak van muzeuma, hajós- és ipariskolája, tudományos társulata, amelynek célja az Amur-vidék tanulmányozása; a város telegráfösszeköttetésben áll Szibérián át Európával, továbbá Nagaszakin át Sang-haival. V.-ot 1860. alapították mint katonai állomást; 1876. Nikolajevszk helyébe hadi kikötővé tették és 1888. a partvidéknek lett a fővárosa. Mint az épülőben lévő szibériai vasyút végső pontja, alkalmasint K.-Ázsia egyik legjelentékenyebb városává lesz.
v. Vlajkó, vajda, l. László (10).
nagyközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 1532 oláh, szerb és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Flamand nyelv.
az északnyugati Kárpátok (l. o.) szorosa, rajta vasút vezet át Morvába. A vasút (Tepla-Trencsén-Teplicről) 1888 okt. 28. nyilt meg.
község Lika-Krbava vármegye otocaci j.-ban, (1891) 1105 horvát-szerb lakossal.