(lat.) a. m. szójegyzék, szótár.
(lat.) a. m. magánhangzó (l. o.). V. zene, l. Énekmű.
(lat.), csupán a mássalhangzókat feltüntető sémi irásokban a szavaknak vagy szövegnek magánhangzókkal és a hangsúlyt jelző jegyekkel való ellátása.
l. Eset.
l. Assa voce.
politikai község Verőce vármegye slatinai j.-ban, (1891) 1827 horvát-szerb, magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a germán mitologia alakja, a dühöngő szélvihar istensége; a skandinávoknál Odhinn (Ódin) a neve, a szászoknál Wodan, az angolszászoknál Wôden, felnémet területen Wuotan alakban fordul elő. Főleg északi Németországban, Dániában és a skandináv félszigeten tartották nagy tiszteletben; a német törzsek közül főkép a frank népszövetség körében fejlődött ki kultusza s valószinüleg innen terjedt ez dél felé, de még inkább északra, ahol mint főisten kiszorította Thor-t (l. o.). A skandináv hagyományban Ódin az ázok feje, Borr és Bestla fia, felesége Frigg, akitől Baldr születik. A vihar istensége a háboru győzelmet osztogató istenévé lesz, ő a valkyrják ura, aki az elesetteket fölveszi Valhallába; idővel minden magasabb szellemi fejlődés istene, a bölcseség és költészet adományozója. Hol lándsával, hol ijjal és nyíllal jár, lóháton v. kocsin, fejét kalap, alakját bő köpeny födi, rendesen félszemünek ábrázolják; útjában két farkas és két holló kiséri. V. alakja a mai német néphagyományban különféle nevek alatt (Hackelberg, der wilde Jäger stb.) avval a vad vadászkisérettel kapcsolatban él, amely karácsony körül szélben-viharban száguldozik. L. még Német mitologia.
(Vodina), város Szaloniki török vilajetben és szandsákban, a makedoniai síkság Ny-i szélén, 14000 nagyobbára keresztény szláv lak., dohánygyártással, gyapju- és pamutszövéssel.
v. vodjanoj (orosz) a. m. a vizi ember (az orosz néphit egy kisértete).
politikai község Szerém vármegye vinkovcei j.-ben, (1891) 1069 horvát-szerb és német lak., vasúti állomással.