György, német történetiró, szül. Königsbergben 1827 ápr. 5. Tanulmányait szülővárosában végezte s 1852. az egyetemi könyvtár őre lett. 1855. Münchenbe ment, hogy ott Sybel vezetése alatt a német birodalmi határozatok kiadásában részt vegyen. 1860. Rostockba, 1866. pedig Lipcsébe került tanárnak. Művei közül megemlítendők: Die Kyffhäusersage (Lipcse 1871); Die Geschichtschreibung über den Schmalkaldischen Krieg (u. o. 1876); Denkwürdigkeiten des Minoriten Jordanus von Giano (u. o. 1870); Die Briefsammlungen Petrarcas u. der venet. Staatskanzler Benintendi (München 1882).
Rikárd Károly Ede, német építész, szül. Magdeburgban 1829 máj. 31-én. 1849. lépett be a berlini építészeti akadémiába. 1853. egy templom építésének vezetésére a Rajna vidékére költözött, ahol Zwirnerrel, a hires dómépítővel szoros barátságot kötött s 1855. annak helyettese lőn. Első nagy munkája a kölni középső dómtorony vastetejének szerkezete és felállítása volt. Zwirner halála után (1861) kinevezték a kölni dóm építőmesterévé, s vezetése alatt fejezték be a hatalmas építményt.
1. Konstantin Bernát, porosz tábornok, szül. Seesenben (Braunschweig) 1809 jul. 16-án, megh. Wiesbadenben 1877 ápr. 14. Katonai pályáját 1827. kezdé meg. 1863. Majna m. Frankfurt szövetségi őrségének főparancsnoka lett. 1866. az I. hadtest táborkarának főnökévé, a háboru után pedig Hannover főkormányzójává és a X. hadtest főparancsnokává nevezték ki. Ezzel a hadtesttel fényes eredményeket vívott ki 1870-71. Metz előtt, Vionville mellett (aug. 16-án) és Le Mans mellett. A háboru után még 1873. vitte Hannover kormányzóságát. - 2. Öccse V. Gyula, szül. 1822 febr. 16-án. 1840. lépett a gárdatüzérségbe. Az 1866-iki porosz háboruban mint a 2. gyalogsági szakasz törzstisztje vett részt, azután a III. hadtest tábornoki törzsének főnöke lett s mint ilyen küzdötte végig az 1871-iki német-francia hadjáratot. 1873. tábornagy lett s az általános hadkerületek igazgatója, 1882. a tüzérség főfelügyelője, s mint ilyen foganatosította a hadsereg fegyverkezésének megfelelő átváltoztatását. 1889. nyugdíjazták, mint a tüzérség tábornagyát.
l. Vajk.
(Vojla), kisközség Fogaras vármegye fogarasi j.-ban, (1891) 752 oláh lak., templomának külső falán Krisztus feltámadását ábrázoló primitiv freskók vannak.
(ejtsd: voaron), iparos város Isere francia départementban, az Isere mellékvizének, a Morgenak partján, vasút mellett, (1891) 11 604 lak., fémhutákkal, vászon- és selyemszövéssel, szalmakalap-, papiros- és kocsigyártással, szt. Brunóról elnevezett szép új templommal, egy magaslaton a szűz Mária bronszobrával.
es, 10 km. hosszu hegyhát 15 km.-nyire Genftől, Haute-Savoie francia départementban. Legmagasabb csúcsa a Calvaire (1468 m.)
Károly, német filologus, szül. Ambergben 1831 okt. 31-én. 1860. az élettan rendkivüli, 1863. pedig rendes tanára lett a müncheni egyetemen. V. a táplálkozásról és az anyagcseréről való modern tudomány megalapítója. Kutatásai kiderítették, hogy a szervezet táplálkozására különböző esetekben milyen tápanyagok szükségesek. Elméleti kutatásait a gyakorlati életre alkalmazva megállapította az ember helyes táplálkozásának módját. V. munkái jórészt a Zeitschrift für Biologie-ben jelentek meg, amelyet Pettenkoferrel (l. o.) együtt 1865. alapított. Kutatásainak eredményét az Über die Theorie der Ernährung des Fleischfressers (Lipcse 1860); Über die Wirkung des Kochsalzes, des Kaffees und der Muskelbewegung auf den Stoffwechsel (München 1860); Über die Kost in öffentlichen Anstalten (u. o. 1876); Über die Entwicklung der Erkenntniss (u. o. 1879); Physiologie des allgemeinen Stoffwechsels und der Ernährung (hermann, Handbuch der Physiologie-jében, 6. köt., Lipcse 1881).
város Graz stíriai kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 3343 lak., bőr-, papiros-, üveggyártással, régi kastéllyal, közelében barnaszénbányákkal.
politikai község Belovár-Kőrös vármegye kőrösi j.-ban, (1891) 1186 lakossal.