a Ruhrnak 40 km. hosszu baloldali mellékfolyója Arnsberg porosz kerületben; Meinerzhagennél ered és Herdeckével szemközt torkollik. Környékén virágzó az ipar.
Károly Gusztáv, német nyelvbúvár, szül. Ilsfeldben (Württemberg) 1848 okt. 16-án. 1867-ig egy kereskedésben volt alkalmazva, azután a stuttgarti gimnáziumba lépett s a bonni, müncheni és tübingai egyetemeken hallgatta a klasszikus, germán és román filologiát. 1877. erlangeni rendkivüli, 1881. göttingai rendes egyetemi tanár lett. Művei: Nürenberg und die Nibelungen (Stuttgart 1874); Poema del Cid (u. o. 1879); Armand de Bourbon. Traité de la comédie (Heilbronn 1881); Spanische Funde (I-III., Erlangen 1880). Ő adja ki továbbá a következő folyóiratokat: Romanische Forschungen (u. o. 1882); Sammlung franz. Neudrucke (9. kötet., Heilbronn 1881); Engl. Sprach- und Litteraturdenkmale des XVI. bis XVIII. Jahrhunderts (u. o. 1883); Brit. Jahresbericht über d. Fortschritte der roman. Philologie (München és Lipcse 1892).
(ejtsd: volne) Konstantin Ferenc, Chasseboeuf gróf, francia iró és utazó, szül. Craonban (Anjou)1757 febr. 3., megh. 1820 ápr. 25. A párisi egyetemen volt medikus, a mellett történetet és keleti nyelveket is hallgatott. 1783-87. nagyobb utazást tett Egyiptomban, melyet Voyage en Syrie et en Égypte címü munkájában irt le (2 köt., Páris 1787). 1789. a nemzetgyülésbe választották. Mivel Robespierre terrorizmusának ellenszegült, elfogták és tiz hónapig börtönben tartották. Kiszabadulása után a történelem tanára lett. 1795-98. tudományos kutatásokat eszközölt Észak-Amerikában, melynek eredményeit Tableau du climat et du sol des États-unis d'Amerique címü művében gyüjtötte össze (2 kötet, Páris 1803). Visszatérte után szenátor lett. Később Napoleon grófi rangra emelte s a becsületrend lovagjává tette. XVIII. Lajos pairi méltóságot adományozott neki. Leghiresebb munkája, melynek megirására Franklin ösztönözte: Les ruines, ou méditations sur les révolutions des empires (Páris 1791, magyarra ford. Szalkay Gergely, Budapest 1882). További művei: La loi naturelle (Páris 1799); Leçons d'histoire prononcées a l'École normale (u. o. 1799); Recherches nouvelles sur l'histoire ancienne (15 kötet, u. o. 1814). Összegyüjtött munkái is megjelentek 8 kötetben (u. o. 1821 és 1836). V. ö. Berger, Études sur V. (u. o. 1832); Barui, Les moralistes français (u. o. 1873).
(Volosz), az ily nevü epárkia, görög ortodox metropolita székhelye és Tesszália fő kikötője Larissza görög nomoszban, a Pelion Dny-i lábánál, a Volói öböl (Sinus Pagasaeus) belső végében, vasúti végpont, (1889) 11 029 görög lak., gimnáziummal, élénk kereskedéssel, amelyben a kivitel fő cikkei: pamut, gyapju, szezám; régi erősséggel, amelyben kaszárnya van. Közelében a Pelionnak egy kápolnával koszoruzott kiágazásán keresik a mitoszi korból ismeretes Jolkoszt (l. o.). A várostók K-re láthatók Demitriasznak, Ny-ra pedig Pagasaenek romjai.
(Volovec), kisközség Bereg vármegye szolyvai j.-ban, (1891) 1115 rutén, német és magyar lak., fürészmalmokkal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. V. közelében a vereckei szorosnak Napoleon-kőszikla nevet viselő sziklás kiemelkedésére 1896. emléktáblát helyeztek el, mely Árpád beköltözését örökíti meg.
(Vojeloczysk), falu Volhinia orosz kormányzóságban, a galiciai határon, (1889) 3186 lakossal.
(dsolof, jolof, yolof), néger törzs Szenegambiában; nyelvök magában áll. V. ö. Dard, Grammaire woloffe (Páris 1826); Boilat, Gramm. de la langue woloffe (u. o. 1858).
1. kormányzóság európai Oroszország EK-i részében, 402 73 km2 területtel, 1 242 798, egy km2-re 3 lak. Felszine sík, csak a K-i határán van az Urál hegység, amelynek néhány ága nyulik ki Ny. felé; D-i határán pedig az urál-alauni dombsor húzódik el, amely az Északi-jegestenger és a Kaspi-tenger közt vizválasztó. Ny-on benyulnak a finn-olonecki magaslatok és É-on a Timan-lánc ágai. Fő folyója a Dvina két forrásfolyójával (Suhona és Jug) és számos mellékvizével (köztük a Vicsegdával); tovább K-en a Mezen és Pecsora. A tavak 606 km2 területet borítanak; köztük a legnagyobb a Kubenszkoje. É-on és K-en hatalmas nagy mocsarak és homokpuszták terülnek el. Megmívelhető földjei csak D-en és Ny-on vannak. Területének mintegy 95%-a erdő. Az éghajlat zord; az évi középhőmérséklet V. városban 2,4°, az évi csapadékmennyiség 3-500 mm. Az ásványország sót, vasat, épület- és mészkövet szolgáltat. A lakosok nagyoroszok, csak É-on vannak zürjének. A mezőgazdaság, vadászat, halászat, hajózás és erdőgazdálkodás a fő foglalkozás. Az ipartelepek (főképen szeszégetés, lentörés, fürészmalmok, vaskohók) évi termelése 2,3 millió rubel értéket képvisel. A kormányzóság tiz járásra oszlik; ezek: Grjazovec, Jarenszk, Kadnikov, Nikolszk, Szolvicsegodszk, Totma, Usztyug, Usztsisszolszk, Velszk és V. - 2. V., az ugyanilyen nevü kormányzóság és püspökség székhelye a V. mindkét partján, a Szolotuha torkolatánál, (1897) 27 855 lak., szeszégetéssel, folyami kikötővel, kereskedelemmel Arhangelszk, Pétervár és Moszkva felé. Sokáig ezen városon ment keresztül az út Moszkván keresztül Szibériába. Szibéria meghódítása előtt száműzetési hely volt.
(franc., ejtsd: volonter) a. m. önkéntes, aki valamely szolgálatot díjtalanul elvállal, p. kereskedésben, gazdászatban stb.; fiatal emberek, akik tanulmányaik végeztével ily állást gyakorlati továbbképzés céljából foglalnak el. A katonaságnál az az önkéntes, aki a hadi szolgálatra való kötelezettség nélkül felszereléséről önmaga gondoskodik és illeték (fizetés) nélkül szolgál. Az egyéves önkéntesek nem számítandók ide.
az ugyanily nevü osztrák kerületi kapitányság székhelye, az Osztrák-tengerparton, a Quarnerói-öböl partján, Fiume mellett, (1890) 1405, Abbaziával együtt 2595 lak.; halászattal. Szép fekvése és enyhe klimájánál fogva, miként Abbaziát, klimatikus gyógyhelyül használják. itt halt meg Andrássy Gyula gróf 1890 febr. 18.