(lat.) a. m. önkéntesek.
l. Psyche.
l. Hőnir.
(lat.), csigavonal-alakban meghajlított görbe vonal, mellyel az építészetben azokat a tagokat alakítják, melyeket teherhordásra alkalmaznak és melyeknek külső formáiban a nyomást és az elasztikus ellentállást akarják kifejezni. Ilyen V. a jóniai oszlopfő (l. Építészet, Görög építészet és Oszloprend) fő tagját; ebből fejlődött a korintusi oszlopfő 4 sarok-V.-ja. Ilyen a korintusi oszloprend fő párkányában a szarufő, ilyenek a görög és renaissance ablak-, ajtó-, szemöldpárkány gyámkövei. A v. kunkorodásának közepén lévő domboru, lencsealaku kiugrás a V. szeme.
1. Moszatok.
l. Bélcsavarodás.
Hermann, német szobrász, szül. Karlsruhéban 1847 márc. 31-én. Az ottani művészeti iskolában Steinhäuser szobrásznak és Canon festőnek volt tanítványa, utóbb pedig a karlsruhei művészeti iskola tanára lett. Legkiválóbb művei: harcos-emlékek Karlsruhéban és Hannoverben; Geibel emlékszobra Lübeckben; Küzdelem az oroszlánnal.
(állat, Phascolomys Geoffr.), a gyümölcsevő erszényes emlősök alrendjének egyik neme, amelynek fajai Új-Holland hegyes és erdős vidékein élnek; lakásul földalatti lyukakat vájnak; éjjeli állatok és könnyen szelidíthetők. L. még Szűcsáruk.
(lat.), a tüdőszövet üregei, melyek vagy a hörgök kóros tágulása folytán (bronchiektatikus kavernák) vagy a tüdőszövet roncsolása folytán (fekélyes kavernák) származnak. Mindkettő idült gümőkórnál található.
l. Brucin.