az az erő, mellyel valamely vasúti vonat a bizonyos sebességgel való vontatásnak ellent áll. Tényezői: a levegő ellenállása, a pályán gördülés (görbületek) ellenállása, végül a járómű saját mozgatására szükséges erő, mely p. igen nagy a lokomotivnál, csekélyebb a kocsiknál. A három fő tényező azonban a vonat sebessége szerint nagyon változik, s igy a vonat ellenállása is; legnagyobb az az indításnál. s a sebesség növekedésével csökken, ugy hogy p. ugyanannak a vonatnak az ellenállása ugyanazon a pályán kisebb, mikor gyorsan fut és nagyobb, mikor indul, vagy még csak lassan megy. Igen növeli a normális ellenállást az oldal- vagy ellenszél, mert mig utóbbi egyenest visszatartja a vonatot, addig előbbi (az oldalszél) a járóműveket az egyik sinszál felé tereli és a kerekek és sinek közt fölösleges oldalsurlódást okoz. A vonatkésések nagyobb részének a szél az oka.
l. Hadi hajók.
az egyes vonatok által befutott út hossza km.-ekben kifejezve. Magyarországon az összes vonatoktól megtett V.-ek száma volt 1894-ben 55 030 000, 1895-ben 57 816 000. De e tekintetben a magyar vasutak forgalma a külföldiekhez viszonyítva még csekély. Az arány megismerése végett felsoroljuk az egyes külföldi vasutak eredményét is. Pályakilométerenként ugyanis volt V.:
|
az angol vasutakon 1892 |
16 130 km. |
|
|
a belga államvasutakon 1893 |
12 490 km. |
|
|
a porosz államvasutakon 1894-95. |
8 305 km. |
|
|
a bajorországi vasutakon 1894. |
7 668 km. |
|
|
a württembergi vasutakon 1894-95. |
7 385 km. |
|
|
a svájci vasutakon 1893. |
6 835 km. |
|
|
az összes osztrák vasutakon 1893. |
6 258 km. |
|
|
az orosz birodalmi vasutakon 1892. |
4 977 km. |
|
|
a romániai vasutakon 1892. |
3 446 km. |
|
|
Magyarországon 1895. |
m. kir. államvasutakon |
5 693 km. |
|
társulati fővasutakon |
4 357 km. |
|
|
h. é vasutakon átlagban |
1 656 km. |
ama vasúti alkalmazottak, kik az utazó személyek menetjegyeinek felülvizsgálása, a vonatnál levő kocsik felügyelete, az esetleg szükséges fékek kezelése és az áruk ki- és berakásánál való segédkezés céljából a vonatokkal utaznak, illetve ilyen szolgálat teljesítésére vannak felvéve.
a. m. viszonyító névmás, (l. o.)
l. Tachométer és Forgásmérők.
1. A vonat-szertár (Train-Zeugsdepot) Klosterneuburgban, melynek egy-egy kezelőszakasza Mareinben és Drohobyczban van különítve. 2. Fiók-vonatszertárak, Budapesten és Sarajevóban. Továbbá még háboruban: a vonatszer-század és a vonatszer-osztagok, mely utóbbiak a szükséges készletekkel és felszerelési szükségletekkel ellátva, az esetleg felállítandó hadseregi tábori vonattárakhoz osztatnak be.
a hadra kelt seregnél: a hadtest-vonattelepek (Corps-Trainparks, 15), a lógyógytelepek (hasonlóan 15) és 15 hadseregi tábori vonattár.
a vasúti vonaton utazó rendelkező közeg. A vonattal utazván, vezeti ennek menetlevelét, rendelkezik a továbbítandó áruk felvétele, illetve berakása vagy kirakása, esetleg kocsik felvétele és visszahagyása, ugyszintén a vonatkisérő személyzet elhelyezése iránt; ő vezeti a közbeeső állomásokon a szükséges tolatásokat és intézkedik a nyilt vonalon előforduló rendkivüli esetekben. A V. rendszerint a lokomotiv után elsőnek bekapcsolt kalauzkocsiban tartózkodik és innen adja a vonat indulására is a megfelelő kürtjelzést. Végül ellenőrzi, hogy a mozdonyvezető az előírt menetsebességet megtartsa és szükség esetén erre figyelmezteti. L. még Kalauz.
nyirettyü (franc. archet), számos húros hangszert mozgásba hozó zenei eszköz, mellyel a hangszeren fel és alá való vonásokat tesznek. A vonó eszköz nem egyforma szerkezetü minden húros hangszernél, sőt nem is egyenlő hosszuságu, alkatrészü és intenzivitásu. A nagybőgő vonója pl. jóval rövidebb és vastagabb mint a hegedü és a violáé, már a gordonka vonója is különbözik ezekéitől. A vonó rendesen körülbelül egy méter hosszu, ruganyos fából készült s tömött finom lószőrcsomó köti össze egyik végét a másikkal, a felső rész rövid kampós alaku, az alsó pedig háromszögbe hajlik, srófolható készülékkel ellátva, amellyel a lószőrcsomót többé-kevésbbé feszültté lehet tenni.