politikai község Belovár-Kőrös vármegye kőrösi j.-ban, (1891) 2240 horvát lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. hajdan Rokovek vára állott itt, mely Lenkovics horvát hadvezér tulajdona volt, utóbb a Zrinyiek birták.
politikai község Modrus-Fiume vármegye V.-i j.-ban, (1891) 2480 horvát lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói élénk faipart és kereskedést űznek.
Jaroszláv, cseh költő, l. Frida.
politikai község Szerém vármegye irigi j.-ban, (1891) 1023 horvát-szerb lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. V. a Fruska gora tövében fekszik, jelentékeny kőszénbányái vannak. A hegyekben számos régi szerb Vazul-rendü kolostor fekszik. L. még Ravanica.
igy nevezik némelyek a Fruska gora hegységet (l. o.).
község Lika-Krbava vármegye gospići j.-ban, (1891) 1187 horvát-szerb lakossal.
németalföldi festő, l. Fredemann.
politikai község Lika-Krbava vármegye gracaci j.-ban, (1891) 1410 horvát-szerb lakossal.
politikai község Zágráb vármegye V.-i j.-ban, (1891) 447 horvát-szerb lakossal, a járás székhelye, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. politikai község Lika-Krbava vármegye otocaci j.-ban, (1891) 2035 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. V. helyén feküdt Arupium város. - 2. V. gornje (Crni vlast), község u. o., régi vár romjaival. L. Crni vlast.